G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Előszó
ELŐSZÓ Kedves Olvasó! Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc után eltelt 150 év alatt sok tanulmány és könyv jelent már meg egy-egy eseményt, egy-egy átfogó témát bemutatva a forradalom és szabadságharc szegedi eseményeiről. E kötetben egyrészt azért szerettem volna a levéltárban fennmaradt iratokat közzétenni, hogy ezek alapján az olvasók maguk alakíthassák ki képüket eme időszak eseményeiről, másrészt, az egy-egy tanulmányban feldolgozott témákhoz megtalálhassák a hivatkozott iratokat, mivel a tanulmányok csak az iratokból levonható következtetéseket tartalmazzák. Segédeszköznek is szántam iskolák, civil szervezetek és mindazok számára, akik minden évben megemlékeznek a forradalom évfordulójáról, hogy tudjanak válogatni, illetve éppen azt emeljék ki a források közül, amelyekre szükségük van, továbbá korabeli idézetekkel tehessék színesebbé a megemlékezést. A terjedelmi megkötöttségek miatt annyit sikerült elérni, hogy Szeged Város Nép- gyülésének, Közgyűlésének és Szeged Város Tanácsának fennmaradt iratai szerepeljenek a kötetben. Csak a számozott, és irat formájában fennmaradt dokumentumok fértek bele teljes körűen a válogatásba, a közgyűlés és a tanács jegyzőkönyveiből csak azok a napirendi pontok, amelyek iratok formájában nem maradtak fenn. Nem kerülhettek be így az ún. Szám nélküli és a Keltezés és szám nélküli iratok továbbá a Követválasztási Középponti Választmány iratai, valamint az Újoncozási iratok sem. Talán később, egy újabb kötetben ezeket is közzé lehet tenni, s így teljes lehetne a források nyilvánosságra hozatala. A már említett terjedelmi korlátok miatt nem lehetett minden iratot teljes terjedelmében közölni. Az ismétlődő témájú és típusú iratokból egyet teljes terjedelmében szerepeltetünk, a többit vagy lábjegyzetben, vagy csak tartalmi kivonatban, vagy csak a nevek említésével (pl. a polgárjogot kérő iratok, a fegyverszállításért kiszolgáltatott előfogatok elszámolása, özvegyi nyugdíjért folyamodók kérvényei stb.). Ilyen összevonások után sem lehetett az összes dokumentumot teljes terjedelemben közre adni, ezért a „kevésbé fontosakról” csak regesztát készítettünk, és sok esetben három ponttal jelöljük, hogy az eredetiből részeket hagytunk ki. Alapvetően időrendi sorrendben, az irattári jelzetek sorrendjében közöljük az iratokat, azonban a tárgyi összevonások esetében az első irat keletkezésének időpontjához csoportosítottuk a hasonló témában keletkezetteket. Végül, szintén terjedelmi korlátok miatt, nem jelöltük, hogy az egyes iratokat korábban hol jelentették meg, hiszen a tudományos kutatók megtalálják a szakirodalomban, így több iratot közölhettünk teljes terjedelmében; az iratoknak tehát csak a levéltárunkban használt jelzetét tüntetjük fel. Szintén ezért mondtunk le arról, hogy a 150 év 5
