G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)

Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.

tesse el magát, mert jogot tart hozzá, a temetési költséget éppen csak kénye szerint hatá­rozta, a módosabbtól 100 s több forintokat, a legszegényebbtől 46 ft, 15 xrt fizettetett, esketésért 7 ft, 30 xrt és 8ft 30 xrt, keresztelésért, melyért sehol a világon fizetés nem vétetik, 1 ft, 6 xrt, avatásért 36 xrt fizetnek, maga Oltványi Pál, legközelebb volt kiste­leki helyettes lelkész, Borbola Józseftől, temetésért, s egy miséért 32 ft-ot, a kántornak 7 ftot, Dékány Urbántól, kinek 18 éves fia nemzetőri szolgálatba, ló által szerencsétlenné lett, annak temetésiért, és 6 miséért 36 ftot, egyhetes gyermek temetéséért 21 ftot fizet­tetett, állítólag azon okból, hogy az utóbbinak szülői nem Kisteleken eskedtettek össze, stb. Az illetők előadása szerint, többnyire ugyanazon felső városi tanyai lakosoknak mi­kénti ellátásuk irányában, ide zárjuk az 1838. évben közbejött tiszti jelentést, Gáli Da- mascen, felső városi helyettes lelkésznek hasonló érdembeni nyilatkozatát, s az elő­terjesztettek folytában, ezennel eljárásuk eredményét bemutattyuk. Bérczy Antal tanács­nok, Lengyel Pál, tanácsnok, Molnár Pál, főjegyző, Körösi József, Szabadfy Ede, Bez- dány Ferenc. Kistelek községe, a megürült lelkészi állomásba, Oltványi Pál helyettes lelkészü­ket, állandóul meghagyatni kéri. A városnak, mint földes uraságnak kegyúri joga, melynek egyik kifolyása a papvá­lasztás, tetemesb kötelezettségekkel, és terhekkel lévén összekötve, amennyiben azokat, a papválasztásba befolyást igénylő község magára vállalni hajlandó, és képes lenne, a várost illető kegyúri jog kizárólag a követelő községnek átengedtethetik; ez érdembeni egyezkedés megkísérlésére Bérczy Antal... tanácsnokok, Molnár Pál, főjegyző, Mihályfy József, főügyész, Korda János... képviselők oly utasítással küldetnek ki, hogy egyszersmind, a helységhez közel fekvő városi tanyabelieknek eddigien miképp történt lelkiekbeni ellátásukról kellő tudományt szerezvén, megjegyeztetvén itt óvásképp az, miképpen az érintett tanyabelieknek itt ott rögtöni szükségben, a kisteleki lelkész által történt ellátásukból, azoknak, mint a többiekkel egyenlő városi lakosoknak, a kisteleki egyház köréhez fiókosításukat, jelen képviselő testület teljességgel el nem ismeri. Negyedszer jelenünk már kérelmünk teljesítéséért, folyamodók: miszerént, Tiszte­lendő Oltványi Pál helyettes lelkészünket állandó plebanusunkkul kinevezni szívesked­jen, azonban, mindekkoráig közbevetett akadályok következtében, nem valánk szeren­csések megnyerni. Majd kérlevél, majd igen számos lakostársaink aláírásával petitio alakjában, majd kebelünkből választott, 25 tagból álló választmány által adtuk elő ké­relmünket, de mindekkoráig siker nélkül; mindezek dacára újra előadjuk kérelmünket, mely megtanítand bennünket: vajon a nép szava mindig-e, vagy bizonyos esetekben, isten szava. Ismeretes leend a tisztelt képviselők előtt is Szüts Antal, volt lelkészünknek irá­nyunkban használt, nem papot illető bánásmódja; tizenhárom évig szenvedtük őt, míg végre türelmünkből kifogyva, rabigát többé viselni nem akartunk, miképp szabadultunk meg tőle, oly ismeretes dolog, hogy azt részletesen előadni nem szükséges, ami bizo­nyosan nem történt volna, ha akkor, midőn őt 13 évek előtt a város hozzánk küldé, vá­lasztásába önmagunk is befolytunk volna. Az ismeretes esemény megtörténte után, há­rom ízben is, számos tagokból álló küldöttséget küldénk Szegedre, miként Szüts Antal eltávozása után, lelki vigaszunkra lelki pásztor adassák; azonban fáradozásunknak sem­mi eredménye sem volt; nem találkozott pap, ki hozzánk kijött volna, míg végre a csa­53

Next

/
Thumbnails
Contents