G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
fogva a tisztelt közgyűlés rendelkezésére magunkat bízzuk és ajánljuk. Egresi Péter és Reiter József, bérlők s alázatos tisztelőjük. A fennforgó körülmények tekintetéből, folyamodók kérelme egyedül ezen egy év negyedre számítandó, havonkénti fizetésekre nézve teljesíttetni, s e részben, a pénztárnoki tisztség kellőleg utasíttatni rendeltetik. Midőn a tiszai híd használatát átvettük, közös szerződésünk értelmében, azon reménnyel valánk, miszerint a városi közönség, az előre nem láthatott rendkívüli körülményeket figyelemmel kísérvén, a híd árenda leengedését tőlünk megtagadni nem fogja, ez okbul, kérésünkre, a tisztelt tanács, folyó 1848. évi május hó elején, tanácsilag elhatározd, miszerint, a megcsökkent közlekedést okozta rendkívüli körülmények miatt, a tiszai híd jövedelmét hitelesebben kitudandó, hétről hétre egy választott polgársági tag, a helyszínén mindenkor jelen legyen, ezen határozat értelmében, elejénte jelen is volt egy választott községi tag; azonban, a később közbe jött tanácsi tisztújítás, s illetőleg városi átalakulás után, ezen intézkedés megszakadt, s így azon mód is, mely által, maga a város, a tiszai híd rendkívül megcsökkent jövedelmét biztosabban ki tudná, elhanya- goltatott. Miután pedig, az ily rendkívüli időjárások miatt, egyes egyének tökéletes tönkre jutása senki által, annál kevésbé, egy városi közönség által, igénybe nem vétethetnék, de különben is, a tisztelt városi közönség s tanács nagylelkűségére számot tartanánk, mély tisztelettel esedezünk, méltóztatnék az amúgy is számos tagokbul álló képviselők közül, időnként, a jövedelmiség kitudása tekintetéből, egyes egyéneket oda rendelni, kik egyéberánt teljes tisztelettel maradunk; Egressi Péter, Raiter József, jelenlegi hídi haszonbérlők. A folyamodóknak, a bérleti szerződésben előre lemondott, bérleengedés kieszközlésére irányzott helytelen kérelmük, nem teljesíttethetik. Gróf Batthány Kázmér országos biztoshoz Alul írottak, sz. kir. Szeged város javadalmait, úgy, mint a Tisza hídját, mázsa házát, helypénzt, Máté hídját, Accist, külső fűbért, Búza piacot, négy országos vásárt, és az Új-Szegedi kocsmát, folyó évi, február hó 1-től, ugyanazon szerződés értelme szerint, mint, milyet a mellékelt szerződés mutatja, Szeged városától, f. é. december hó utolsó napjáig, kihaszonbéreltük; az árverés még a múlt évben történvén, koránt sem hittük, hogy városunk jelenlegi, harczias állapotába jusson; bérleti szerződés elkészülte után azonban, e város is tábor hellyé változván, és jövendő sorsát előre nem tudhatván: ez oknál fogva, mi, a bérleti összegből egy hónapra, azaz f. é. február hóra, eső járandóságot fizettük csak le. Nagy Méltóságodnak tudomására van: miszerént, jelenleg a közlekedés Szegeden teljesen felakadt, mind Bács, mind Bánát, mind Pest felől. Mi, a körülmények rendes folyamába, szerződéseinkhez híven, meg is felelni aka- ránk kötelességeinknek, azonban, jelen viszonyokban, azt nem tehetjük, és haszonbéri szerződésünket felfüggesztett kérjük. Mert kibérlett javadalmainknak, melyek egyenesen a közlekedésből erednek, hasznát nem vehetjük. Mert valamint bennünket, úgy javadalmainknál lévő. fogadott embereinket is, szünetlen fegyveres szolgálatra erőltetvén, javadalmainkat nem kezelhetjük. 41
