G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
Még 1848. július 29-én, tán legelső a hazában, a szegedi egyházakban közájtatos- ságot, egyházi imákkal rendeltem vasár- és ünnepnapokra, mit később, az okt. 15-i iszonyatosság után, ezt szó nélkül nem hagyva, naponkéntire változtattam. A többire, amit a haza érdekében tehettem: az evangéliummal tartok, Szt. Máté 6. rész 3. ? vers. Tudják azok, kikre ilyes bízva volt. N00 De igaz, újságot a szószékre nem vittem, s belőle felolvasásokat nem tartottam; mert nem gondoltam, hogy ezzel az evangélium helye kipótolva lenne. Sáncot ásni nem voltam, mert arra nekem századosom, Lemle János, be nem mondatott, miért? nem tudom. De az nem is az én dolgom, s csaknem minden időm lelki foglalkozásokra volt felhasználva. Fegyverrel, fegyveresek után nem kullogtam, szemeim előtt tartva, hogy emiatt, vérontás esetében, mint áldozár és lelkész, Isten oltárához egyházi vétség nélkül, nem léphetnék: mert erre a papi fegyelem püspöki feloldozást rendel. Tisztes papi öltönyömet megtartottam, mert ilyet rendel bajúsz, szakáll nélkül, a még el nem törlött egyházi fegyelem, ilyesekben hazafiságot nem kerestem, nem is találok. Nem úton útfélen, üres szavakban, hanem keblemben keresem az igazi magyarságot, és hazafiságot, mely tud érezni, vérzeni, mikor vész; buzdulni, örülni, mikor dús jóremény éri, s érte a drága hont. Igaz, nem hirdettem azon rendelményt, mely meghagyá, hogy Lamberg grófnak senki sem engedelmeskedjék: mert isteni szolgálat után érkezett hozzám, és akkor Lamberg már meghalt volt. Igaz, a szeptember 8-i rendeletből azt sem hirdettem, hogy a volt nádor vezérlendi hadseregünket: mert akkor ő a hazából már elvonult volt, s nem gondoltam hirdethető- nek olyast, mi nem úgy leszen. S ha e két utóbbit lehet nekem hibás elmulasztásul beszámítani, akkor ez az volt. S csakugyan úgy vették ezt, ítéletük szerint, három híveim, és a dolgot a polgár- mesternek fel is jelentették. Én előtte igazoltam magamat, és ő megnyugodott. A bejelentők is felvilágosításomra megnyugodtak. S tán ez az, hogy hazafiúi kötelességemnek semmi módon meg nem feleltem volna. 1. Miként feleltem meg 14 év alatt híveim oly sok tűz, víz, cholera, és e mostani vészes csapásai közt, de általában, miként vittem oktatási, és keresztény-felvilágosítási hivatalomat, tudja a nép, mely tömött templomnál hallgatott engem. Ebben már csak övé az ítélet, és hála isten, nem remeg lelkem tőle. 2. Szellemem irányát Szt. Péter és Pál szabták elébem azon leckében, mely húsvét után III. vasárnap olvastatik; miszerént szívből kell tisztelnem minden létező hatalmat és elöljáróságot; mert minden hatalom Istentől van. És ha a közönség másképpen ismerné szellememet, azt igen tudnám sajnálni: mert mende monda, pletyka, rágalmazás, vagy éppen rosszakarat után indult volna. De hogy lelkében tévednie ne lehessen, tudtára viszem a szabadsajtó útján ezen nyílt válaszomat. 1. Vádolómiat ismérni kívánom, s az elleni tanúknak szemökbe nézni szeretnék, és erre jogom az az igazságos kormánynál, és a nemes grófnál fenntartom és követelem; mielőtt javadalmamtól búcsút vennék, vagy attól megfosztatnám. 346
