G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
bíróságához át nem küldetett, ezt kellő tudomására kívánván polgármester úrnak is juttatni, ezennel, mai napon tartott ülésünk határozatánál fogva, megkeresem: méltóztassék a nevezett lelkészt, biztos őrizet mellett, az ide zárt pöriratokkkal együtt, Csongrád megye bűnfenyítő törvényszékéhez átkísértetni, egyszersmind kérem magamat is, kellő igazolás végett, a vádlottnak átadásáról, annak idejében tudósíttatni. Varga Ferenc, a Szegedi vészbíróság elnöke. 637 sti 608/1849. április 16. (446) 638. Huszár József, hadi gőzös kapitánynak, hozzám tett felterjesztése szerint, háromhavi börtönre elítélt Matyus József kalózra, a jelen körülményekben, a hadi gőzösön nagy szükség lévén, oda utasítom a városi tanácsot, miszerint intézkedjék, hogy nevezett Matyus József, kinek fogsága idejéből már fél hónap sincs hátra, Huszár József, gőzhajó kapitány rendelkezése alá, minél előbb, fogságából szabadon kibocsájtassék. Vezér főispán, s országos teljhatalmú biztos, gr Batthyány Kázmér. E város bűnfenyítő törvényszéke által, vétségeiért három hónapi fogságra ítélt, azonban a hadi gőzösre kalóznak felfogadott, Mátyus József, szabadon bocsájtását meghagyó országos biztosi rendelet következtében, jelentjük: hogy, ámbár országos Biztos úr elejbe, bárki által is tett, azon felterjesztés, mintha Mátyus József három havi fogságából csak még fél hónap volna hátra, nem állván, mert a nevezett rab megítélt fogsági idejéből e mai napig, csak 8 napokat töltött ki, és ámbár, véleményünk szerint, az érintett Mátyus József rabra, miután több hajós gazdák állítása szerint, ő hajós, vagy kalóz nem volt, a hadi gőzösön nagy szükség nem lenne, főleg, midőn akadnak e városban számtalan, ahhoz értő hajósok, teljhatalmú országos biztos úr fenn hitt kegyelmezési rendeletének azonban készségesen hódolva, Mátyus József rabot, biztos kezesség mellett szabadon bocsájtottuk, hátra lévő fogsági idejének kitöltését annak idejére hagyván. “* sti 613/1849. április 20. (454) 639. Török Mátyás, helybeli polgárnak, Hadi János, 8. honvéd zászlóaljbeli közvitéz által, f. é. március hó 18-án történt agyonlövetése tárgyában, a tényleírást, Hadi János vallomását, másolatban ide zárom, melyből nemcsak kitűnik az, miszerint a katonák által ilyetén bűntény semmi esetre el nem követtetik, ha a polgárok által erre ok nem adatott volna, hanem ők még a katonákat ütni és megsebesíteni merészelték, holott jól tudták azt, hogy a katonák által, e polgárokon elkövetendő legkisebb méltatlanság is büntetlenül nem marad. Ennél fogva, s miután valamint a katona, úgy bármely polgár által elkövetett bűntény büntetlenül nem maradhat, hivatalosan megkeresem a tisztelt tanácsot, s szigorúan követelem, hogy az illető polgárok szinte bűnfenyítő vizsgálat alá vétessenek, s amennyiben bármelyike ellen is vétség kiderülend, szigorúan megbüntettetni kérem, mert különben, ezen kérésemnek megtagadása esetében, feljogosítva fogom magamat érzeni, a 338
