G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
pftért haszonbérbe bírom, és a haszonbéri összeget, szerződésem értelmében a város pénztárába mindenkor pontosan fizettem is, bizonyos Szűcs György nevezetű, nem tudom, mi joggal? anélkül, hogy azért csak egy fillért is fizetne, a bormérést szabadon gyakorolja, jogaim sértésével, tetemes károsodásomra. Mindezeknél fogva, bátor vagyok a tisztelt közgyűlés elébe folyamodni: hogy tekintetbe vévén a fentebb elősorolt tetemes károsodásomat, ezek pótlása fejébe, a kérdés- beni Újszegedi vendégfogadót, Szűcs Györgynek az abbani borméretési jog bitorlásátóli eltiltása mellett, a véle járó bormérési joggal s hozzá tartozó legelővel, a szerződési évek eltelte után, vagyis f. é. november 1. napjától kezdve, minden haszonbér fizetés nélkül, oly lekötelezésem mellett azonban: hogy az ellenség által f. é. február 11. a szó- bani vendégfogadó épületben a tisztelt városnak okozott mindennémű károkat helyre igazíttatandom, és azok által elpusztított korcsma kerítést, mely több száz forintokba ke- rülend, saját költségemen megcsináltatva jó karba helyezendem, két évekre haszonvételre nálam hagyatni méltóztasson; Valdner Móric, alhaszonbérlő. Az újszegedi vendégfogadó házon történt hiányoknak a város általi helyreigazítása már elrendeltetvén, folyamodó netáni károsodásának annak idején leendő szorgalmazására utasíttatik, többnyire a folyamodónál bérben lévő új szegedi kocsmában, úgy Újszegeden is, amennyiben mások bormérést gyakorolnának, a kapitányi hivatal oda utasíttatik, miszerént az ily törvényellenesnek szeszes italait azonnal elfoglalja, árverésen eladja, és a bejött összeget a városi pénztárba beszolgáltatja. 70 sti 1952/1848. április 17. (1101); ski 138/1848. július 3. (604, 1499); ski 209/1849. július 11. 71. Hazafiak! Egy osztályokból nemzetté alakult nép első nyilatkozata volt a március 15-iki esemény. E napon dörgött el hazánk felett, s megtestesült a nép mindenható szava: Szabadság, egyenlőség, testvériség. E napot, ez eseményt, a késő kor szeme elé állítani nemzeti kötelesség. Nem egyes embereket akarunk dicsőíteni; ezek csak gyarló vivői lehettek a minden egyes keblében élő érzeményeknek: a rang- és valláskülönbség nélkül eggyéforrt nép diadalmas fölkelését az önkény ellen, s a közszabadság mellett, akarjuk megörökíteni. E célból bízta meg a Pesten, a rend fenntartásában működő nép választotta kormány, az alólírt választmányt, hogy egy, helyben, a szabadság terén, a nagy nap megörökítésére felállítandó emlék végett, az egész nemzet hozzájárulását fölkérje. E nap a nemzet újjászületésének napja: emlékében a tetté vált függetlenség, szabadság, egyenlőség nagyszerű eszméjét örökítjük meg. Azért hazafiúi bizalommal fordulunk ezennel önökhöz, kérvén, miszerint, az ide mellékelt emlékaláírási íveket hatóságuk kebelében kiosztani, s a pénzt ívekkel együtt, a hírlapok útján kihirdetendő időre, a pénztámokhoz átküldeni szíveskedjenek. A március 15-i emlék-választmány. Rottenbiller Lipót, elnök, Irányi Dániel, hely. Jegyző. 71 sti 1955/1848. április 17. (1104) 32
