G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
612. A vésztörvények kihirdetése eránti eljárásokról szóló jelentések ellen, Tóth Mihály, főbíró... óvását, mely tanácsilag feleslegesnek nyilváníttatott, újban felemlítvén, óvásának helyeslése, és elfogadása tekintetéből, e tárgyat vitalódzás alá bocsátja. A vésztörvények kihirdetése eránti eljárások, és az ezekről szóló jelentések, ezúttal tett huzamosabb vitalódzások után, a közgyűlés által helyeseknek ösmertetvén, e részben, f. évi... határozat, a maga teljes épségében meghagyatik. 612 skj 72/1849. április 1. 613. Malatinszky Márk, és Bödő János, kiadók, az 1849. évre ki nem adott, írószerek kiadásáért esedeznek. E város tisztviselői számára, a Helytartó Tanács által, 1838. augusztus 8-án... kiadott intézmény értelmében, az írói szerek megváltása fejében, váltó pénzben megalapított összegnek, oly formán, hogy polgármesternek, 18 vft helyett 18 pengő, főbírónak és tanácsnokoknak, 8 vft helyett 8 pft, és így tovább, fizettessenek — pengő pénzértékű forintokra feljebb emeltetnek, és az illetőknek, a jelenlegi rendszerhez alkalmazandó sorozat szerint, a pénztári tisztség által, kifizettetni rendeltetnek Minthogy a jelen volt tanácsnokok, úgy elnök polgármester, az egész tisztikar nevében, az írószerek fejébeni járandóságról — kivéve a jegyzői tisztséget, és az irodát, mely az írószerekre alkalmazott, írásos elfoglaltságánál fogva, alaposan igényt tarthat, lemondott volna, meghagyatik a pénztári tisztségnek, hogy az írószerek megváltása fejében, legutóbb múlt években megállapított, összegeket, a jegyzői tisztség és az iroda részére, a városi tárból az illetőknek kivévén, Szabó Imre aljegyzőt, ki ezen járandóságról szinte lemondott, kifizesse, egyéb tisztviselők részére, az írószerek megváltásábani összegek megszüntetvén. 612 skj 73/1849. április 1. 614. Tudomására jutott a kormánynak, hogy a Maroson túli vidéket bitor birtokban tartó ellenség, az ottani népen adót zsarol, s ebbeli zsarolását azzal tetézi, miszerint az adót ezüstpénzben követeli. Az ellenség vas keze alatt nyögő nép kényszerülve van a követelt ezüstpénzt megszerezni. Ennek következménye, hogy a Maros innenső partján, a nemzet birtokában levő seregeink által védett megyénk némely községebeli lakosok, a közforgalomtól hazafiúi érzéstelenül elvont ezüstpénzt, a túlpartiaknak eladják, s ekkint közvetve, az ellenség is- telenségeit segítik elő. Az önzésnek, a haszonvágynak e neme kétszeres bűn. 322
