G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
606. Kátyánszky Arkadia, bajsai lakos, ki a föllázadt rácoknak, mint fuvaros, két ízben szolgálatot tőn, Belyánszky Urossal együtt, kire a bűntény bebizonyosodván, puskapor és golyó által, az élők sorából kivégeztetett, a vészbíróság elébe állíttatván, vétsége azonban, e bíróság által kimondható büntetés súlya alá esőnek nem találtatván, elítélte- tés végett, a képviseleti háznak február 13. hozott határozata 8. § 1. pontja szerint, a köztörvény szerinti rendes bíróságnak átadatik. Varga Ferenc, a Szegedi vészbíróság elnöke. 606 sti 497/1849. március 27. (362) 607. Molnár Pál úr, mint a Tiszavidéki hírlap tulajdonosa, tanácsi határozat szerint, törvényekben megállapított biztosíték letétele irányába, általam megintendő, valamint szinte a nyomda tulajdonos, Grün János úr is értesítendő lévén, a tisztelt tanácsnak alázattal jelentem, hogy a felhozott kiküldetésem értelmibe, fentebb tisztelettel említett határozat kézbesítésével, önmagam személyesen f. h. 16, mint Molnár Pál tulajdonos urat megintettem, mint pedig a nyomda tulajdonost értesítettem. Többnyire Molnár Pál úr, mai nap, nyilatkozatát a tisztelt tanács előtt bemutatandót, nekem kézbesítette. Farkass János, főkapitány. A Tiszavidéki Újságnak, folyó évi Martius 10-kéről szóló, 19-ik számában, Babar- czy Antalnak, Stratimirovics, rácz főnökhöz szóló levele közöltetvén, minthogy, ezen levélnek idő előtti közlését, Igmándi, jelenleg alezredes, f. év s hó 12-én, 298-ik szám alatt, költ levelében megütközéssel véve, jövendőbe az illyes nagy fontosságú, s a magyar ügyre nagy befolyású hírek idő előtti dobra ütése elleni intézkedések tételére hívta volna fel e város Védbizottmányát; ezen megkeresésre abbéli megjegyzés hozatott szóba: hogy az ilyes leveleknek, annak idejéni közhírré juttatását akadályozni nem lehet, sőt inkább szükséges, hogy azok minél nagyobb nyilvánosságra jussanak, mert szükség tudni a közönségnek a hazaárulók neveit, hogy annak idején vélük, annak módján számolni lehessen. A harci munkálatokra vonatkozó híreknek idő előtti közlése ugyan nem pártoltatik, annak idején való közlése azonban minden oly neveknek és ügyeknek, melyek hazánk elárulóit, illetőleg elárulását nyilvánítják, elhallgatónak nem találtathatik. Az általam szerkesztett, s kiadott Tiszavidéki újságot illetőleg, f. h. 13. hozott, tanácsi végzés, Farkas János, fő kapitány úr által, velem közöltetvén, annak irányában nyilatkozatom a következő: Igmándi őrnagy úrnak, a f. h. 10; 19. számú, Tiszavidéki újság lapban, a hazaáruló Babarczi levele közlése miatti kikelését, sajtó törvényeink fennállása mellett, nemcsak ez útra nem tartozónak, hanem teljességgel helytelennek nyilvánítom, miután a kérdéses levél tartalma Debrecenben ugyanazon napról kiadott Közlöny 49. számában szinte kö- zöltetett; és így, ha az a kormány hivatalos lapjában, ugyanazon napon kikürtöltethetett, annak a Tiszavidéki újságban közzétételét annyival inkább szükségesnek hittem, mert népünket leginkább érdekli annak tudása, hogy minő gaz ellenséggel van dolga, nehogy 318
