G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)

Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.

sti 449/1849. március 19. (321); Ligeti Dániel, kirendelt helyettes tanácsnok jelenti, miszerint Benda százados hadbíró, Gecsei Moritz ingóságából bejött 10, azaz tíz ezüst forintokat... az illetőknek mihez tartása végett átküldötte, mely öszveg beadatik az iratokkal együtt. Elhunyt Gecsei Móricz, 10-ik z. a. hadnagy ingó­ságait, miután semmi némü ingó vagyon, sem pedig őtet illető havi díj nem maradt, Szi-laveczky alezredes s ideiglenes várparancsnoktól által nem vehette. Elhunyt Gecsei Móricz, 10-ik z. a. hadnagy ingóságait, miután semmi némű ingó vagyon, sem pedig őtet illető havi díj nem maradt, Szilaveczky alezredes s ideiglenes várparancsnoktól által nem vehette. Megboldogult Gecsei Móricz, 10-ik honvéd-zászlóaljbeli hadnagy, ki f. é. február hó 19-én helyben meghalálozott; hátrahagyott vagyonából, úgy mint két pár fehérneműből bejött 10 pengőforintnyi pénzösszeg, az ide mellékelt okiratokkal; melyekből kiviláglik, hogy az elhunyt hadnagy f. évi február havára járó havi díját, mely mindenkor a hó 16-án szók kiadatni, helyben fel nem vette, és így f. évi február 19-ig járó havi díja felveendő, s a hagyományhoz csatolandó lészen; ezennel hivatalosan által külde­tik: sti 1205/1849. június 25. (903) 599. Az ide zárt hadügyminiszteri rendelet nyomán, hivatalosan felszólittatik a tisztelt hatóság: miszerént arról: vajon, a rendeletben érintett posztóneműek valóban ide szállít­tattak-e? s ha igen, innen hová vitettek? általában mindenről, mi ez ügyben tudomása van, vagy leend; hadmegyei fő parancsnoksághoz, minél előbb, értesíteni szíveskedjen. Puskás őrnagy. Sztankevanszky, Tolna megyei főispán által, az álladalom részére vásárolt, 3103 rőf, különféle színű posztónak e városbai szállítása, és hova lett vitele eránti tudakozó levél folytán, e tárgyban, a hadügyminisztérium által kiadott rendeletnek visszamelléke- lésével, válaszolni nem késünk, hogy ezen kérdéses tárgyban egyéb tudományunk, minthogy ezen egész ügy Csongrád megye első alispánja, Rónay Mihály, előtt fordult légyen meg. 5W sti 456/1849. március 19. (328) 600. Szajtler Elek, kegyesrendü pap, és Debreceni középtanodák tanára, folyamodott az országos honvédelmi bizottmány elnökéhez, hogy, Szeged városi lakosnő, és közel ro­kona, özvegy Szebenyi Antalné, ki férjét a Szőregi csatában elvesztette, maga, és gyer­mekei számára, országos segélyt nyerjen. Felszólíttatik a városi hatóság, hogy adja be írásban, nevezett, özvegy Szebenyi Antalné, vagyoni állapotját, olyszerű véleményezéssel: ha csakugyan ajánlható, álladal- mi segély elnyerésére. Igmándy őrnagy. 600 sti 457/1849. március 19. (329); A szőregi csatában férjét szerencsétlenül elvesztette özvegy Szebe­nyi Antalné vagyoni állapota miben létének, és egyéb körülményének megvizsgálásával 329. szám alatt kelt tanácsi határozat folytán alólírt kiküldetve lévén, hivatalosan jelentem: hogy a nevezett özvegy körülményeit szomszédok által kitudni iparkodtam, de különben is az elszomorodott özvegy vagyoni állapotát nyíltan hite letételének ajánlata mellett bevallotta: Áll pedig vagyona egy házból, és 400 szőlőből, melynek becsértéke mintegy 4000 vft lehet. Szenvedő adósságai pedig az elhunytnak: Rieger Jánosnak tartozik 1200 vft; A Szent Döme templomnak 400 vft; Felmayer Simonnak 75 vft; összesen 2075 vft. Miután pedig az elhunytnak kilenc élő gyermekei maradtak, kik közül 4 fiú, és öt lány, ez utóbbiak közül pedig kettő férjhez menvén, a legöre­gebb fiú, mint segédtanító. Palotán maga kenyerén volna, az özvegyre hét neveletlen kiskorú árva gyermek maradt, kiknek neveltetése az özvegyanyának vagyoni állapota ily szigorú állása mellett felette terhes, és így e tekintetben, és a tisztelt honvédelmi bizottmány kegyes pártfogására érdemes. Többnyire hitelesen bizonyí­tom, hogy az elhunyt Szebenyi Antal, mint a palánki 2. században lévő köz nemzetőr, miután febr. 10. Szöreg- ből kiverettünk volna, a rácok által elfogatott, és miután február 13-án, ismét Szőreg a lelkes magyar sereg ál­tal bevétetett volna, ugyanaz, ki Bálint György és Veszelinovits Györggyel, az ottani rác pap kamarájában voltak befogva, kiszabadulván, és már haza menekülni kívánván, a mieink által rácnak tartatván, agyonlöve­314

Next

/
Thumbnails
Contents