G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
13. Tejól tudtad, hogy te tőlök, kik nem voltak törvényes hatóságaid, és kiknek, e szerint, felszólításokra hajlanod nem kellett volna, fegyvert elfogadva, az állomány java ellen, cselekszel, mit, jól tudtad, tenni nem szabad; miért mentél mégis, fegyvert fogadván el tőlök, a rác táborba, és miért nem maradtál azután, midőn Csantavérre értél, tőlök menekülendő, ott? holott ők, titeket nem erőszakoltak? Én ilyenekre akkor nem is gondoltam, azt ugyan tudtam, hogy nem törvényes feljebbvalóim, de ránk parancsoltak, azzal fenyegetvén, hogy a nem engedelmeskedők golyót kapnak fejőkbe; hogy Csantavéren nem maradtam, oka az: hogy a reám bízott parancsot kellett teljesítenem, és ott egyéberánt nem volt semmi ösmerősem. 14. Azt mondod, fenyegettek benneteket agyon lövéssel, váljon lőttek e hát valamelyiket közületek főbe? Nem. 15. És mégis, mind a 157-en Ókérről elmentetek, nemde? Elmentünk mind. 16. Szabadkoztál-e a levelet elvinni? mit kaptál, midőn a levéllel elindultál? s mit ígértek, szerencsés járatod esetére, jutalmul? Én nem szabadkoztam, hanem teljesítettem a parancsot, elindulásomkor semmit nem kaptam, de visszajövetelem esetére sem ígértek semmit. 17. Hát minden pénz nélkül mentél útra? Volt hazulról 10 húszasom, s 14 váltó garasom. 18. Voltatok-e ti valami fegyelem alatt, s gyakoroltak-e benneteket fegyverforgatásban? Csak azt mondták, hogy mi olyanok leszünk, mint a gárdisták, a fegyverforgatásban gyakoroltak, egy őrmester által, mintegy 12 napig, mindennap. 19. Hogy választottak a levélvitelre éppen téged? Én nem tudom, mert a templomban lévén, onnan egy másik, Ókérről velem, Bajsára ment legény, kihívott, és Záko házába, Sztratimirovitshoz utasított. 20. Hová való bűntársad? ösmered-e őt? mi volt nálatok, s midőn neked a levél átadatott, szóltak-e néki valamit? tudta a társad, hová mentek, s mit beszéltetek az úton? Fogolytársam Bajsai, az előtt nem ismertem; ő ordonanc fuvaros volt; midőn a levelet nekem átadták, ő a konyhától, hol az átadás történt, távolabb állt kocsijával; én nem hallottam, szóltak-e valamit neki; vagy nem, a levél átvétele után a kocsira ülvén, s feltevén, hogy ő is tudja, merre kell mennünk, mondtam: no hát Csantavérre megyünk. Az úton nem beszéltünk semmit; mert, amint Bajsáról kijöttünk, én a kocsiba lefeküdtem, s majd Csantavérig aludtam. 21. Nem féltél te Csantavérre menni? Nem, mert hallottam, hogy a csantavériek is a rácokhoz állottak: 22. Mi vagyonod van? Két testvéremmel közösségben van telkünk, házunk, lovunk, és 6 darab apróbb nagyobb szarvasmarhánk. Szegeden, 1849. március 20. Varga Ferenc, vészbírósági elnök Benda Pál, főhadnagy, s vészbírósági ülnök; Tassy Béla, főhadnagy, s vészbírósági ülnök; Drahos Ernő, ülnök, s e tárgybani jegyző; Balogh László, ülnök. 581 sti 362/1849. március 5. 306
