G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
6. Ösmerted-e társadat, tudtad-e hogy ő szerb katona? Soha nem esmertem, bár most se láttam volna; hogy katona-e, nem tudtam, azt láttam, hogy szuronyos fegyver volt nála, de mivel nem volt katonailag öltözve, hanem parasztosan, nem gondolhattam, hogy katona. 7. Te az egészet úgy adod elő, mintha te arról, hogy a rácok a magyarok ellen fellázadtak, mit sem tudnál, holott ez tudva van mindenki, és így előtted is; ezeket tehát tudva, miképp mertél a lázongó rácoknak szolgálni, noha tudható, hogy ezáltal bűnt követsz el? Én szolga lévén, az ország állapotáról, mihez különben sem értek, nem gondolkoztam, csak hallomásból tudom, hogy a rácok a magyarokkal verekedtek, de, tartozom-e vagy nem szolgálni? s kinek? evvel nem törődtem, én oda mentem, hová a bíró parancsolt. 8. Mi vagyonod van? Nincs semmi vagyonom. Szeged március 21. Varga Ferenc, vészbírósági elnök; Drahos Ernő, ülnök, egyszersmind jegyző, Balogh László. Ülnök; Benda Pál, főhadnagy, s vészbírósági ülnök; Jassy Béla, főhadnagy, s vészbírósági ülnök. Önkéntes vallomás Belyánszky Uros, 30 éves, g. n. e. hitü, feleséges, bácsmegyei, Ókéri földmívelő, a tett kérdésekre következőleg vallott: 1. Te levelet vittél Csantavérre, kitől kaptad a levelet? Én igen is vittem Csantavérre levelet, és én azt akkor Bajsán, öreg Zákónál tartózkodó, Sztratimirovits György mellett szolgálatot tevő, Szerémi katona legénytől kaptam. 2. Te Ókéri lakos vagy, miként kerültél Bajsára? Bennünket Ókéren, a városházán egybegyülesztvén, 157-t kiválasztottak, s minde- nikünknek fegyvert adván, a rác táborba, Kulpinba küldtek; onnan mi, 4 Ókériek, és 8 Szerémi, Sztratimirovits Györgyöt, több falukon átmenve, Bajsára kísértük. 3. Miként történt az: hogy ti táborba szálltatok? mi célból adtak nektek fegyvert? mit mondtak: ki ellen fogtok harcolni? s voltál-e már az előtt valami rác táborban? Mint előbb mondám, mi a városházán egybegyűjtetvén, s ott a feljegyzettek neveik felolvastatván, ott, hol 2 vagy 3 volt egy családban — egynek;- hol pedig 4 férfi volt, kettőnek kelle mennie, s a kijelölt 157, fegyvert kapván, az ott volt, s általam nem ismert urak által, oda utasíttatnak, hogy táborba szálljunk, azt mondván nékünk: hogy a magyarok ellen menendünk, és így mentem először táborba; mert az előtt soha, semmi táborban nem voltam, hanem egyre mostanig, Ó Kéren pásztoroskodtam. 4. Volt-e fiatalabb testvéred? Volt, de ez béna lévén, nekem kellett mennem. 5. Midőn köztetek a fegyvereket kiosztották, kellett-e esküt letennetek? s ha igen, mire kelle esküdnötök? Aznap, midőn a fegyvereket kiosztották, én nem lévén hon, hanem Bács megyei Szt. Ivánon, bátyámnak kézbesíttetett a számomra kiadott fegyver, s mikor bátyám azt átadta, mondta, igen is, hogy megeskettettek, és azt is, hogy azért adatik a fegyver nekem, mivel öcsénk béna lévén, szolgálatot nem tehet; hanem mennem keilend nekem, 304
