G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)

Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.

személyes befolyásuk mellett, eszközöltessék, ellen esetben, a várbani bormérés, és ki­rályi, kisebb bérjogok gyakorlatába, e város bele nem egyezvén, annak gyakorlata irá­nyában, törvényes óvással legyenek. 579 sti 344/1849. (255) február 26. (255); ski 54/1849. február 27. 580. Tisztelt Országos Honvédelmi Bizottmány! Miután, a kebelbeli mészáros céh, a bánáti rác rabló csordák által, nemcsak vonó marhái és szerszámaitól, hanem minden takarmányától megfosztatott; adott nyilatkozata szerint, nem lévén jelenleg annyi pénzbeli tehetsége, hogy, a szükséges vonó marhákat, s oly nagy mennyiségű szénát, melyre elkerülhetlen szüksége van, megszerezhesse, te­hetetlennek látja magát arra, hogy a közönséget oly nagy mennyiségű hússal, mint, jelen körülményekben, kívántatik, hosszasabb ideig elláthatná, ha csak károsodása, mely, a közbe jött tiszti vizsgálat nyomán is, mintegy 7590 pftra tétetik, az álladalom által, mi­előbb meg nem térítetnék. Mire nézve, ezen állapotban, mind a közönségnek, mind pedig, az itt táborozó ka­tonaságnak elegendő hús mennyiséggeli elláttatása tekintetéből, rögtöni intézkedések igényeltetvén: ezen állapotot, a szorgalmazott kárpótlás kieszközlése végett, az ide zárt vizsgálati iratokkal együtt, tisztelettel felterjesztjük. 580 sti 347/1849. február 26. 581. Bajsáról jött rác követet, miután békés úton eleresztettük volna, ő bátorságot vévén magának, a falu háza udvarán elsüté fegyverét, erre a nép felzúdult, és a lövést, mint jelt, a közelgető ellenségnek sejdíté, minél fogva azonnal, számos lovasok utána indulá- nak, őt elfogták, és kisült, hogy ő nem Ókéri lakos, hanem Bajsai, ki a népet fellázította, azért őt lefegyvereztetvén, levelét elvettük, és azonnal Szabadkára, a bizottmány hatósá­gához küldeni, mint kémet, eltökéllettük; de most igen félelmes a mi állásunk, mert a Topolyaiak visszatértek, és bizonyosan hírül vitték ennek elfogatását, azért, mély alázat­tal esedezünk pártfogásukért, és bölcs tanácsokért, mit tegyünk jelenleg ily helyzetben, mert tartunk, hogy falunk porrá fog égettetni, mi pedig össze fogunk koncoltatni; ezt midőn sebesen hírül adni kötelességünknek vettük, mély tisztelettel maradunk. Csan- tavéren február 18. délután 4 órakor 1849; legalázatosabb szolgái, Csantavér helység la­kosai. Kívülről: Tekintetes Kuluntsits István, szabad királyi Szabadka város polgármeste­rének, teljes tisztelettel, hivatalból igen sietősen, egy kémmel, Szabadkán. Másolat hiteléül: Varga Ferenc, vészbírósági elnök. Az okirat fordított tartalma Uros Bolyánszky utazik egy hivatalos levéllel, nemzeti őrnagyhoz, Milivoi Petro- vitshez, Serbiai Commandanshoz, s megkéretnek minden hatóságok, miszerint, ezen ku­rírnak szabad menést és vissza jövést engedjenek. 302

Next

/
Thumbnails
Contents