G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
De, bár ez által az országnak rendszerezett, nagy ereje — az ellenségnek rendszerezett, nagy ereje ellen indíttatva, egyes vidékekről másfelé mozdul, Szegedre nézve, maga ezen hadi mozdulat, a főellenség elleni biztosításnak eszközét foglalja magában, s e mellett, maga Szeged sem maradott rendes hadi fedezet nélkül; s így Szeged városának nincs mitől tartania, ha, felfogva azon igazságot, miszerint: „egyesült erővel, ösz- vevetett vállakkal, a látszólagos veszély árnyékátul meg nem rémülve, állanak készen lelkes lakosai a netán öszvecsoportosulandó zagyva rabló nép csordái elibe, mely a védtelent, a magát elhagyottatt, vakmerész gazsággal öldösi ugyan, de a férfias ellentállás, az elszánt védelem előtt megfutni szokott. A kormány meg van győződve, hogy ha Szeged készen áll, maga ezen készültség elég lesz arra, hogy a rácz rabló csordákat Szeged megtámadásának gondolatától is vissza tartóztassa, úgy hogy Szeged csak akkor érezhetné magát veszélyezettnek a ráczok által, ha ezek azt tudnák, hogy Szeged nincs készen önvédelmére, és ha azt oly módon reménylhetnék meglephetni, mint a rabló oláhok Nagy-Enyedet meglepték. Különös elismeréssel fogadta a kormány azon vendégszeretet tanúsítását, melyet e város közönsége, a Torontáli s Bácsi menekvőket fogadá. Vukovics Sebő, országos biztos urat ellátta a kormányhatósággal s utasítással, ezen menekvők állapotán a lehetségesig könnyíteni. De Szeged magyar vendégszeretetére a kormány továbbá is számít a szerencsétlen magyar testvérek irányában. Kelt Debrecenben, február 3-án 1849; A honvédelmi bizottmány elnöke, Kossuth Lajos... 563 ski 39/1849. február 17. (203) 564. 1849. febr. 18. Szeged városban tartott Véd-bizottmányi ülés. Igmándy őrnagy, dandárparancsnok, e hó 17-én kelt, levelében, f. h. 18; reggelre, 50 embert a várba kirendelni, Nagy Károly, Pest megyei esküdttől elfogott 2 lovakat, az állomány részére, az ágyúüteghez leendő alkalmazás végett, átadatni kéri, megkereséseit jövendőre nagyobb pontossággal leendő teljesítését, minthogy, a Tiszaihíd lerontásához fedezetül kirendelt 9 század helyett 10 ember jelent meg, meghagyatván. A várba kívánt 50 egyén, időközben, elnökileg kirendelve lévén, ez itt tudomásul vétetik; Nagy Károly, Pest megyei esküdt két lovai, a kapitányi hivatal által, Abrahám József mészégetőtől visszavétetni, s nyugta mellett, Igmándy őrnagy, és dandárparancsnoknak, átadatni rendeltetnek; az irányban adandó felvilágosító jelentéssel, hogy a tiszai híd lerombolásánál mennyi egyén jelent légyen meg? Maróthy Mátyás főmérnök megbízatván. Felvilágosító jelentés arról, hogy az Újszegedi lábas hidak lerombolásánál mennyi egyén jelent légyen meg, hivatalosan jelentem, hogy sokkal több, mint kelletett. Hogy csak tízen lettek volna, abban nagyot hibázott a jelentő őrnagy úr, mert Terhes József, hajógyártó mesternek, és Fogas Pál, város faragó mesterének azon romboláson maguk, s legényeik által tett munkájuknak, s napi díjaiknak jegyzéke azt eléggé megmutatja, kik az én vezényletem alatt, személyesen intézék a dolgot, s 43 tanult pal- léraikkal, és legényeikkel, többet értek, semmint ha 200 tudatlan, csőcselék népet kényszerítettünk volna azon munkára, hol 15-16 mázsás, bevésett, s kapcsolt tölgyfa koszorú 295
