G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)

Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.

Hanem eléadta magát a rendezetlen erők rendezésének s egyesítésének szüksége, mely a győzelemnek nélkülözhetetlen feltétele, mely által kisebb sereg is erőssé válik, nagy sereg pedig győzhetetlenné.

Ezen czélt a kormány egy erélyes kormánybiztosnak kiküldése által vélte elérni, s választása a rendítetlen hazafiságú, s tapasztalt erélyű, Hunkár Antal, veszprémi főispánra esett. És a honvédelmi bizottmány teljes méltánylatal elismeri, s nyilvános köszönettel tanúsítja, miként a nevezett főispán, kormánybiztos, minden lehetőt elkövetett, mit e rövid idő alatt azon fenyegetett vidékek biztosítására, s a védelmi erőknek kiállítására, és rendezésére, kormánybiztosi körében, a körülményekhez képest, tennie lehetséges volt, mely működésében Horváth Antal, bács megyei főispán által lett őszinte, férfias gyámolítását, a honvédelmi bizottmány teljes méltánylattal, elismeri.

Azonban a körülmények Bács megyében és környékén annyira rendkívüliek; a népvédelmi erők, melyeket kormánybiztosilag organisalni kell, annyira rendezetlenek, miszerint a kormánynak lehetetlen azon meggyőződésre nem jönni, hogy Bács megyében és környékén, a fellázadt ráczok megfékezése, s a magyar, és más ajkú, békés nép megóvására szükséges erő rendezés okvetlenül azt kívánja meg, hogy úgy a polgári, mint katonai kormányzat, honvédelmi tekintetben, egy kézben egyesíttessék.

Ezen szempontból indulva, minthogy gróf Batthányi Kázmér, baranyai főispán, s dunántúli kormánybiztos, a haza jelen védelmi harczának kezdete óta mindég egyszersmind sereget is vezérlett, a honvédelmi bizottmány ezennel Bács vármegye, s a kebelbeli királyi városok polgári és katonai kormányzatával gróf Batthány Kázmér vezér főispánt, mint teljhatalmú kormánybiztost, megbízza; ezen megbízatását mindazon szomszédos törvényhatóságokra, s vidékekre is kiterjeszti, melyekre nézve, a rácz lázadásból eredő veszélynek közössége, a védelmi intézkedések öszhangzását s egyesítését szükségessé teszi; adván vezér főispán, s kormánybiztos úrnak teljes hatalmat és hatóságot, a küldetések körébeni szabad mozgó csapatokkal, nemzetőrséggel s népfelkelési erővel, a fenyegetett vidékek védelmére, s a fellázadt ráczok legyőzésére, és ártalmatlanokká tételére, rendelkezni; új csapatokat alakítani, mindnyáját rendezni, fegyelmezni, tisztekkel ellátni, azokat belátása szerint alkalmazni, a seregek ellátásáról, elhelyezéséről, alkalmazásáról intézkedni, azokat vezérelni s vezéreltetni, szóval mindazt megtenni, amit az országnak, s különösen a rácz lázadás által fenyegetett vidéknek oltalmára czélszerű- nek látand, mely czélnak elérésére, gróf Battyhány Kázmér vezér főispán, s kormány- biztos úrral egyetértőleg működni, a rácz lázadás elleni hadi munkálatra utasított rendes hadcsapatok illető parancsnokságai is köteleztetnek.

Hogy pedig vezér főispán úr, mint országos biztos, és katonai parancsnok, a reá bízott nagyszerű hivatásban, s különösen a honvédelmi erők rendezése, fegyelemben tartása, és alkalmazása körül, minden hatóságok, tisztviselők és csapat vezérek részéről, rendeletéinek végrehajtásában feltétlen engedelmességgel, s pontos végrehajtással találkozzék; ezennel rendeltetik, hogy a honvédelmi, s vidék biztosítási, és minden erre, s a fenyegetett vidékeknek, s törvényes érzelmű lakosoknak személy és vagyonbeli biztosítására vonatkozó tárgyában, minden illető hatóságok rendelkezése alatt állandanak, a hatóságok működését, ahol szükség, felfűgesztetheti, s a vész idejére, rendkívüli eszközökkel pótolhatandja, tisztviselőket elmozdíthat, s másokkal helyettesíthet, a vésztörvényt azonnal kihirdetendi, rögtönítélő bíróságokat állítand, s a rendelkezése alatti fegy290