G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
gei, s a fegyvergyárnak Pestről elköltöztetése miatt, annak munkálataiban természetesen bekövetkezett hátramaradás miatt, tennie lehetetlen. Azonban, ha pénzbeli segéllyel a hiányon segíteni lehet, a fegyverek beszerzésében Szeged városának támogatására lenni a kormány, jövendőre is késznek, nyilatkozik... 544 sti 216/1849. január 29. (158); sti 252/1849. február 5. (182); A kérdéses 3 880. Pfrintnak, a helybeli sóhivatal pénztárából, a város részére való felvételével, s e város fő pénztárába leendő szolgáltatásával, Lengyel Pál tanácsnok, jelentést teendő megbízatik: ski 39/1849. február 17. (203); A Szegedi sóhivatalnak meghagyatott; miszerént, e város részére, lándzsák és szuronyok bevásárlására szükségelt 3880 pftnyi összeget, az itteni főpénztári fiókhivatal rovására adandó számtétel mellett, fizesse ki. Pénzügyi álladalmi titkár, Duschek Ferenc: sti 295/1849. február 19. (213); Az Országos Honvédelmi Bizottmánynak. A helybéli lovas nemzetőrök számára, Tóth János, kebelünkben lakozó vasárus kereskedő által, kiszolgáltatott kardok árjegyzéke, kifizetés végett, hozzánk nyújtatván; miután azok, mint a helybéli lovas nemzetőrök között valóságosan kiosztattak, az állomány ügyében hazánk közharcában jelenleg is használtatnának, tisztelettel kérjük az Országos Honvédelmi Bizottmányt, miszerént, a kérdéses kardok árának, összesen 1508 pftoknak, utalványozása eránt, intézkedni méltóztatnék: ski 32/1849. február 17; 800 pft-ról nyugta, melyet Lengyel Pál, tanácsnok, az álladalom részére készített lándzsák kifizetésére, a só átvevő hivataltól, felvett: sti 406/1849. március 13. (295) 545. Miután Szeged városában, sok helyen, a szekérúton gödrök vannak, mely körülmény minden tekintetben, különösen, a jelen, itt összpontosított hadsereg közlekedése minden nemére káros, sőt veszedelmes is, ezennel a város t. hatósága hivatalosan fel- szólíttatik, hogy töltésre való vesszőkről (fachinen) mielőbb gondoskodjék, mikkel, a fertálymesterek által, pontosan kikutatandó kérdéses gödrök, betöltendők. Gróf Vécsey tábornok, mozgó hadsereg parancsnoka. 545 sti 217/1849. január29. (161) 546. A honvédelmi bizottmány Szeged városa lelkes közönségének! Nehány hetek előtt én, a magyar nép hű szolgája, láttam Szeged városa lelkes ezeréit, önkénytes hazafiúi szent sugallattól ösztönöztetve, megesküdni az örökkévaló Istenre, hogy a hazát védeni fogják rendíthetetlenül. És én leborúltam e látvány előtt, s azon hitemet fejeztem, hogy, ha a főváros el találna veszni, Szeged leszen a haza szabadságának dönthetlen oszlopa. Én e hitben vagyok jelenleg is. Illy hittel tekint a magyar nemzet Szeged felé. Szeged városa lelkes magyarjai e hitet igazolni fogják. Azonban, a pulyaság és rossz akarat, mint hallom, rémisztgetik Szeged városa közönségét balhírekkel, s le akarják verni férfias hangulatát. Ne higyjenek Önök az illy vész madaraknak. A magyar nemzet él, s nem is fog meghalni; ha csak a magyar nép, magyar hazájához hűtelen nem lesz. Önöknek megmondám hónapok előtt, hogy a magyar nemzet élete nincs kötve a fővároshoz. És Önök azt mondák, igaz. Emlékeztetém, hogy a magyar 162 évig nem bírta Budapestet, s a nemzet mégis élt, és Önök azt mondák; igaz. Kimondám hitemet, hogy ha pillanatnyi időre az ellenség Buda pestet elfoglalná is; a Tisza szentföldének 282
