G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
E végből, Mihálik mérnök százados urat ezennel megbízván, hogy, a teendők iránt, a városi tisztelt hatósággal, értekezzen, egyszersmind, az utóbbit hivatalosan felkérem, hogy, a tervezett munkálatok rögtöni megtételére, elegendő erőt kiállítani szíveskedjen, s ezt, annál inkább haladéktalanul, mivel, a rendszabálynak már eszközlésbe vertéről, úgy, mint minden itteni teendőkről, a honvéd elnököt, minél előbb, akarnám tudósíthatni. Hadik Gusztáv, Szegedi védsereg főparancsnoka. Tóth Mihály alkamarásnak meghagyatik, hogy, a városi kapukhoz, és a tiszaszéli fedezethez alkalmazandó nemzetőrség részére, 180 kéve rozsét, és 9 db gyertyát hetenként, további határozatig, kiszolgáljon, és számadásában kiadásba iktassa. 533 sti 133/1849. január 17. (96) 534. Midőn közös hazánknak bármelyik polgár azért, mivel lakóvárosa ostrom alatt lévén, majdnem szüntelen ágyúztatik, családját eltartó kereset módjától megfosztatik: ekkor emberi kötelessége bármelyik törvényhatóságnak megengedni, hogy az ilyetén szerencsétlen családfő ott, ahol jónak véli, üzletét folytathassa, és ezáltal, magát és családját, a terhes koldulástól megóvja, mert hiszen a magyarnak csak egyedül Magyarország lévén hazája, illő, hogy akkor, midőn egyik város szent ügyünkért szenved, a másik város nyújtson a szerencsétlen szenvedőnek segédkezet; az alább írott folyamodó, remélvén, miképp a Szegedi k. tanács kegyes pártfogását egy szerencsétlentől sem fogja megtagadni, bátor a t. tanácsot Arad városának jelenlegi ostrom állapotára figyelmeztetni; ui. az említett város majdnem szüntelen ágyúztatván, abban jelenleg sem kereskedést, sem mesterséget nem folytathatni, sőt, törvényhatóságilag köteles az aradi szerencsétlen lakos személye és vagyona bátorságáról, amint legjobbnak véli, gondoskodni. Ily helyzetben, visszaborzadván az alább írt mások alamizsnáját igénybe venni, legjobbnak vélte, a rőfós kereskedésben találtatott portékáit Szegedre szállítani, és azokat itten, nyílt boltban végképp eladni. Minek folytában, tekintetbe véve, a folyamodónak hazafias viseletit, figyelemre méltatva azt, hogy emberi kötelességet teljesít a tanács akkor, midőn egy szerencsétlent becsületes keresetmódban részesít, bátor a folyamodó a t. tanácsot megkérni, kegyeskednék neki megengedni, hogy nyílt boltban, az aradi kereskedésében már meglévő portékáit Szeged városában eladhassa. — Mit is a t. tanács kegyességétől kinyerni, az alább írottnak, már csak azért is, reménye vagyon, mivel ezen kérésnek tárgya csak ideiglenes jog lévén, ez által, az alább írt, másnak kárára nem lészen, s Szegedi közönségnek pedig, a concurrentia tekintetéből, tetemes hasznot és kényelmet szerez. Schulhoff Hermann, aradi kereskedő. Folyamodó körülményeinek annak rendje szerint megvizsgálásával és bejelentésével Vékes Ferenc tanácsnok jelentést teendő, megbízatik. Schulhoff Hermann, aradi kereskedő, megkért avégett, hogy, miután Ó Arad városnak ágyúztatása miatt, portékáival Szegedre menekülni kényszerült, őtet Szeged város közönségétől megnyerni óhajtott azon engedelem adásra ajánlanám, hogy portékáit Szegeden nagyba árulhassa, mire nézve őtet, mint becsületes kereskedőt, kötelességének pontosan megfelelő, igaz honfit, és kilenc gyermeknek atyját, ezennel méltán ajánlom. Török Gábor, sz. kir. Arad város polgármestere. 274
