G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
502. A közjó irányzatú iparkodás ellen erőlködő hiúsítás, már az illető egyes embernek nyújt nagy botrányt, mennyivel inkább egy községi testületnek, ha legszentebb törekvéseinek egyikét, nevelését és taníttatását, sok árva és szegény sorsú gyermeknek, egyes emberek, önkényük által, hiúsítandónak tapasztalnia kell. Ezen elmondottat magunkra fordítván, alázattal könyörgünk tekintetes nemes tanács előtt, hogy kegyeskednék, tanintézetünk állapotját létezése óta, a rab volt, Belb- stein tanító kedvéért, aláásó és dúló Deutsch családokat, kik Deutsch Salamonnal roko- nítvák, községi kötő szabályhozi hív ragaszkodásra, szigorúan utalni, annál inkább, minthogy ezen, 1844. február 15-én, az akkori főkapitány, Müller úr jelenlétében, aláírt, és folyó 1848. októberben újonnan, községileg hozott, azon közhatározatunkat megvetik, miszerént, minden helybéli izraelita köteles tanuló gyermekét tanodánkba küldeni; s ezen határozat, mely következtében több tanítók egy évre már felvétettek, jelentékeny fizetés mellett, csupán azon nemes indulatból létre jutott, hogy a nagyszámú árva és szegény gyermekek, a gazdagok és tehetősek gyermekei mellett, ugyanazon tanintézetben, ingyen kiképeztethessenek. S imé! mindenki a helybeli izraelitákból küldi gyermekét tanodánkba, csak a fent érintett, minden alkalommal, ezen intézet érdeke ellen működött, s működő családok nem, sőt, ezen érdekünket illető kijátszásukat még az által is öregbítik, hogy nemcsak saját gyermekeik iránt, különös csehajkű, és csehhoni tanítót tartanak, hanem még más tanulókat, kik tanodánkba járnának, hozzá csábítgatván, azokat intézetünk kárára, tanítójuknak adják, s így attól tarthatunk, hogy ezen nemes célra nyert községi szövetségeseink, a fent nevezett családok példáját követvén, tanodánk tökéletesen felbomlaszthatnék. A fentebbi okadatolt könyörgésünket, mély alázattal, a célszerű orvoslás tekintetéből, ezennel bölcs belátású, tekintetes nemes tanácsunknak kegyes színe előtt ismételve, mély tisztelettel maradunk. A helybéli izraelita község elöljárói. Kohen Albert, Ausländer Simon, Reiner József. Magán-oskolák ne létezzenek. Ki házi tanítót tart, az oskola fenntartására, tartozik, a reá kivetendő oskola-díjt, fizetni. Deutsch Salamon, Schlesinger Jakab, Pollák Jakab, Cziner Móric, Sváb Jakab, Princz Lobi, Singer Vilmos, Schwarzenfeld Sándor, Szmetán József, Ausländer József, Spitzer Móric, Vogel David, Tauschek Sam; Rosman Jakab, Ausländer M, Reiner Jos. If; Prosz- nitz Mihály, Baron Jakab, Klein József, Engel Salamon, Pollák Farkas, Deutsch Izsák, Bader Lévi, Iritz Ignác, Cziner Ignác, Kohn Izsák, Szmetán Ignác, Weisz Volf. Melyeién kérelemnél fogva, Lengyel Pál, mint oskolai igazgató, kérdéses tárgy miben létének megvizsgálásával, és az izraelita község szabályait, magán tanítók tartásával netalán sértő Deutsch családok ellenébe, a tanítók eltiltása által teendő, intézkedéssel megbízatik. 502 sti 4310/1848. december 27. (2796) 260
