G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
492. A törvényhatóságok, tartományi, és hadi biztosok közt tartatni szokott, és immár bekövetkezett számtételek, de különben is, e tárgyban több hatóságoktól sürgetőleg tett, és haladéktalan utasítást igénylő, felterjesztések szükségessé tevék, hogy a f. évben, akár élelmi szerekben, akár más tárgyak megszerzésében, egyes hatóságok által tett kiadásoknak, az adóbai beszámítás körül, általános elvek állíttassanak fel, hogy egy újabban megrendelt beszámítás által, e tárgy tisztába hozatván, föltűnjék azon valóságos adóhátralék, melyre az álladalom számíthat. Minél fogva, az országos honvédelmi bizottmány előleges jóváhagyásával, ezennel rendeltetik: a. A rendes sorkatonaságot, és ezek szerei szállítását illetőleg, az elfogadás és beszámítás, azon áron és módon foganatosíttassék, melyen az eddig történt. b. A honvéd, és a mozgó nemzetőrség helyett, a törvényhatóságok által, felállított önkéntes csapatokra, a hatóságok saját eszközeiből, úgy a nemzetőrökre, valamint a táborok ellátására fordított költségeiből, az álladalomnak betudandók: c. Azon rendes katonai díj, és élelmezés, piaci áron, mely a honvédseregre, annak fölavatása- és az önkéntesekre, vagy nemzetőrökre, a hatóságból történt kimozdítása után, kiszolgáltatott d. az önkéntes csapatoknak egyedül rendes fölfegyverzésére, a honvédeknek pedig fölfegyverzésére, és felszerelésére fordított költségek; minél fogva, ezen szerek az álladalom tulajdonává válnak e. A fölavatott honvédeknek, úgy szinte az idegen törvényhatóságok önkéntesei és nemzetőreinek szállítására fordított fuvarok; a katonaság szállításánál divatozott ár szerint. Mindezen beszámításoknál, tekintetbe vétetni fognak, azon összegek, melyeket az álladalom a törvényhatóságoknak előlegezett. 1. A jelen nemzetgyűlés határozata folytán, akár már kiállított, akár még ezután kiállítandó újoncok, mint rendes katonai újoncok lévén tekintendők, semmi, az átadás és fölavatás előtt általán tett ügyfoglaló, vagy félfogadási költségek az álladalmat nem terhelhetik, hanem minden honpolgár ott, hol lakik vagy birtoka van, az ottani törvényhatóság katona állítási költségeiben aránylagos részt venni köteleztetik. Ennélfogva, minden törvényhatóság az általa, és nem egyesek által, kiállított újoncok fogadási díját, mely egyenként 20 pfra határoztatott, nem különben, az újoncokra, beavattatásig számítva, fordított költségeket összeszámíttatván, ezen összeget, adókulcs szerint vesse ki, s a bejövendő pénzből, mindenek előtt, az álladalomtól e célra netán nyert előlegezést — ha, és amennyiben a fönnebbi c pont szerint, még be nem tudatott, fizesse vissza, és amennyiben, némely községek, aránylagos nagy népesítésök miatt, az ekként kidolgozandó arányon, eddig tett költségeiken túl terheltettek, az nékiek vissza pótoltassák. A pénzügyministeri álladalmi titkár, Duschek Ferenc. 492 sti 4241/1848. december 18. (2731) 255
