G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
818/1849. május 14. (589); Az újabban felszerelendő 12 zászlóalj számára szükséges 12 000 pár bakkancs készíttetése tárgyában közbejött miniszteri rendelet folytában a helybeli csizmadia s tímár mesterek... oda nyilatkoztak, hogy már jelenleg készen találtatik nálok: 1500 pár bakkancs; a legközelebbi három hét alatt elkészíteni fognak még; 3000 pár bakkancsot, Rieger Mihály és Szűts Mihály tímárok elkészíteni vállaltak: 3000 pár bakkancsot: összesen 7500 pár bakkancs. A többit szinte kiállítandják a 3 hét eltelte után, egyedül azon kérelemmel vannak, hogy a kormány útján olyan intézkedések tétessenek, miszerint ezen álladalmi munkára engedtessék meg nekiek Pestről, a szükséges talpakat kihozniok, mert bőrök elegendő mennyiségben van, nem 12 000, hanem akár 20 000 pár bakkancsra, de talp hiányában vannak. Mire nézve a kívánt kormányi intézkedések, és illetőleg a bakkancsok kifizetésére szükséges utalványozás megtétele végett tesszük alázatos jelentésünket: sti 823/1849. május 14. (594); F. hó 14; felterjesztés folytán, a városi tanács ezennel érte- síttetik; miszerént az ottani csizmadia s tímár mestereknek, a hadsereg részére készítendő bakkancsok iránt felmutatott hazafiúi nyilatkozatát a hadügyminisztérium méltánylattal fogadta, s e részben egyszersmind uta- síttatnak, hogy a fontos talpak Pestrőli kihozatalára kért engedelem, miután azokra ott helyben is nagy a szükség, meg nem adathatik ugyan, de a már meglévő, vagy ezután kiállítandó bakkancskészletet 3 pft, 20 xron, a Szegedi ruhabizottmány illető mesterektől mindenkor átveendi. Hadügyminiszter megbízásából, Csúry, osztály igazgató: sti 1041/1849. június 18. (757); sti 894/1849. május 22. (648); Rendelet. Melynek erejénél fogva, meghagyom Szeged városa érdemes elöljáróságának: hogy, miután az országos ruhabizottmány, a jelen körülmények szülte elővigyázatból, működése helyét ideiglenesen Aradra tette légyen át: mindazon mesterembereket, kik akár saját, akár pedig az álladalom részéről kiszolgáltatott anyagokból vállalkoztak a magyar hadsereg fólruházására, jelen rendeletem vételétől rögtön oda utasítani méltóztassék: hogy az érdeklett cikkeket, legyenek azok egészen vagy félig készen, kiszabva avagy bárminő alakban, haladék nélkül Aradra szállítani hazafiúi múlhatlan kötelességöknek tartsák, az érettök járó munka és fuvarbér ott éppen azon módon fizettetvén ki az álladalom által, mint itt, ellenkező esetben, amennyiben a be nem szállítással az álladalom ká- rosíttatnék, a város elöljárósága tétetik felelőssé. Az összes magyar hadsereg fölszerelési kormánybiztos, Lukács Sándor: sti 1313/1849. július 4. (968) 449. A mozgó nemzetőrség táborjárati szálitásának gyorsítása, s több hadi műtétéi végrehajtása tekintetéből, Csanád és Pátfalva közt, a Maroson hidat lévén szükség állítani, erről, valamint a hidfőállítás módjáról, hogy az, t. i. tulajdonosaiktól kikölcsönzendő szálakból legyen építve, értesítve lévén a hatóság, újólag fölkéretik, hogy intézkedjék, miszerént a szükséges talpak Csanád alá legyenek legrövidebb idő alatt szállítva. Az illető költségek, s eljárásra szükséges rendeleteket, a hatóság értesítése után, fogjuk utalványozni és kiadni. Egressy Gábor kormánybiztos. 449 sti 4072/1848. november 27. (2602) 450. Tapasztaltatván, hogy sok külömbféle szinzetü, s bizonytalan állású egyéneknek, minden rendőri figyelem nélküli, szabad jártakéltéből mennyi visszaélés származik: e tekintetben utasitatik a hatóság intézkedni: miszerént minden, e városban ki, vagy beutazó egyén, külömbség nélkül, a legszorosabb rendőri vizsgálat alá vétessék, számon- kérvén mindenkitől útlevelét; s ki illyet mutatni nem tudna, vagy pedig e tekintetben gyanúsan tűnik föl, az, további vizsgálat végett, rendőrileg letartoztassék. Egressy Gábor, korm. Biztos. 450 sti 4074/1848. november 27. (2604) 451. A magyar Hadügyminisztérium ide érkezett közleményéből kitűnvén, hogy a számos tábori betegeink 2/3 része bujasenyvben sínlődik, ezen kór további terjedésének 241
