G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
397. Szabad királyi Szeged város hatóságának! A nagy kikindai kerületi lázongó egész rácz népnek czélba veendő lefegyverzésére erőre szükség lévén, tisztelt főispán urat ezennel hivatalossan felkérem, miszerént, Szeged városi nemzet őrök közöl, fegyverrel s elegendő lőszerrel ellátva 1000, az az ezeret, kik közül legalább 300 lovag legyen, továbbá 3-6 fontos álgyukkal vagy taraczkokkal, ha illyesek Szegeden léteznek, halladéktalanul Nkikindára rendelni méltóztassék, egyébb iránt itt megjegyezvén azt is: hogy Kikindának nagyobb részbeni elhamvasztása után, most a kerületi rácz nép, a félelemtől meglepetve, s kétségbe esve van; s csendességben maradni látszatik ugyan, de, minthogy ezen rósz lelkű népbe bízni nem lehet, mindenek előtt lefegyverzését szükségesnek lenni látom, annál is inkább, minthogy ez érdemben már fensőbbi utasítást nyertem, és pedig szabálytalan, s minden kicsapongásra hajlandó néptömeggel nem, hanem csak fegyelmet esmerő erővel eszközölhető. Magától értetődvén: hogy a mennyiben a lefegyverzés után nagyobb erő, vagy talán az általányos népfelkelés igényeltetnék, azonnal a királyi biztosság utján, e végszükséges intézkedést eszközlendek. Nagy Sándor József, Őrnagy. Ezen megkereséseknek időközben hat század nemzetőrségnek a kérdéses helyre lett kiindulásával foganat szerzés szándékoltatván, miután a városban történt zavargás a kiindított nemzetőrök visszahívását szükségessé tette, jelen megkeresésnek elég nem tétethetik, miről is a megkeresést tette őrnagy tudósíttatik. 397 sti 3886/1848. október 23. (2446) 398. Tisztelt Törvényhatóság! Temes megye a veszély legnagyobbikán, az országtóli elszakasztás pontján áll. A temesvári hadi parancsnokság t. i; miután ama törvénytelen, október 3-i királyi leiratra támaszkodva, Temesvár várost ostrom állapotba helyheztette, a megyei börtönben letartóztatott politikai foglyokat, és közönséges rabokat, erőszakosan kiszabadította, a köz- álladalmi pénztárakat elfoglalta, a nemzetőrséget lefegyvereztette, a megye fegyvertárát kizsákmányolta, egész megyének despoticus önkény aláhajtására, az alkotmánynak e vidékem megsemmisítésére tovább űzi, mely célból, a vidéken tanyázott, és a megye határ széleinek megvédésére fordított katonaságot Temesvárra vissza vonta, és így a megyét a szerb lázadók berohanásának, kikkel t. i. egyetértőleg szövetkezett, nyitva hagyta. A vár kebeléből katonai csapatokat küld a megyébe, melyek feladata a hadi törvényt kihirdetni, azt minden ellen, ki a kérdelt leiratnak nem engedelmeskednék, vagyis a megyei tisztviselők rendeletéit teljesítené, adót fizetne, előfogatot adna, újoncokat állítana, fenyítékül felállítani. Ezek által továbbá a népet az alkotmány és ország kormánya ellen lázítja, a tisztviselőket üldözted, szóval oly jeleneteket előidézni készül, milyenek Galíciában 1846. évben történtek. És ezen, törvénytelen lépéseit teszi anélkül, hogy hatalmunkban lenne annak ellentállani, teszi annyi sikerrel, hogy izgató csapatait máris a megyei népnek százai kísérik. A megyei tisztikar egy része a pénztárral együtt Versecre menekült, hol eddig 215
