G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
bői semmi, vagy igen csekély fogyván, amelyért, mint gyárosok fizessenek, és így, amennyiben egyrészről a város kárt szenvedni nem fog, másrészről, a cserépzsindely gyártás könnyíttetvén, a közönség jutányosabban juthat a cseréphez, és ekképp megközelítve a végcél; tűz ellenes háztetőknek szaporodása. Dáni Ferenc, kirendelt tanácsnok, és Agátzi Dániel, alügyész. Miután a bemutatott jelentés nyomán, Egressy Péter, cserépégetéshez megkívántaié földet tulajdon telkéről veszi, s csak az agyagot, mely a megkívántató földhöz 4:12 arányban áll, veszi a város földéből, annál fogva, midőn a többi cserépégetők tizedet fizetnek, akkor Egressy Péter csak negyeddel lészen megrovandó. A többi cserépégetők- re nézve az eddigi dézsma, s gyártóságtóli megadóztatásuk továbbá is fenntartatik. Gabriel János, s Szűcs Ferenc, cserépégetők, bent elősorolt okaiknál fogva, kérik, a reájuk rótt gyárosi adó alól, magukat felmentetni. Az adókivetések alkalmával tégla s cserép égetési üzletünkben oly sok nevezet alatt adóztattunk már meg eddig is, hogy ezen, egyik fő szükséget fedező ipar üzlet folytatásával majd majd felhagyni kéntelenítteténk: annál sajnosabban vettük az idei adókivetésekor, miképp ugyanezen üzletünk megadóztatása egy új rovattal, úgynevezett gyárosi adóval is súlyosbíttatott, mit pedig annál terhesebben vettünk, minthogy tégla s cserép égetési költséges üzletünknél, az egy puszta földön kívül, mit azonban csak a város által kijelelt helyről hordhatunk, semmit, de semmit a város vagyonából nem kevesbítünk, s mégis, az eddig fizetett háromszoros adón kívül, most negyedik nevezet alatt, új adó rovattal is adóztatunk meg, adózzunk ui.: helytől, vagy négyszög számra, ha az sajátunk, ha pedig a város tulajdona, ettől árendás s arendalis összegétől subsidiumot is kelletik fizetnünk; A tégla s cserép égetési jog kisebb királyi jog lévén, mint kisebb királyi jogtul, a városnak eddigi törvényeinkben gyökerezett szabadalmánál fogva, dézsmát adunk. Ezen két adónem ellen, mint az igazsággal megférő, s mint törvényeinkben gyökerezett ellen, szavunk nincs is; de már; jelen üzletünk kereskedési cikkeknek is mondatván, mit a királyi jog szabadalmával megegyeztethetőnek semmiképp sem láthatunk, tőlle kereskedői adóval is terheltetünk, s végre legújabban; a gyárosi adó is reánk vonatott. Már tisztelt városi tanács, mindenki átláthatja, miképp egy ily költséges üzlettől, egyszerre négyféle adót fizetni sem az osztó igazsággal, sem a méltányossággal össze nem fér, azért, legmélyebb alázattal esedezünk, méltóztatnék ezen, legújabban reánk rótt gyárosi adót, mint reánk legsúlyosabban hatót, rólunk levétetni, következő okainknál fogva: A tégla s cserép égetési üzlet városunk egyik legfőbb szükségét fedezvén, ezen, amúgy is felette költséges üzletet, nem minduntalan új adórovatokkal terhelni, hanem inkább a lehetőségig könnyíteni, maga a város s lakosságunk legszentebb érdeke parancsolja; A gyárosok, köztapasztalás szerint, telki adón fölül, csak gyárüzletüktől adóztatnak, s mi mégis, cserép égetési üzleteinktől, melyet gyárüzlethez hasonlítani legtávolabbról sem lehet, azon fölül, hogy telki adót, dézsmát, kereskedői adót fizetünk, még gyárosi adóval is terheltetünk, pedig gyárunk nincs; Eddigi törvényeink, s felsőbbi rendeleteink, az adók külön rovatait az üzletek különféleségéhez szabván, egy üzlettől oly sokféle adót kívánni, természetfeletti igazságtalanság is. Mindezen tekinteteknél fogva, mély alázattal esedezünk, méltóztatnék, a reánk hibásan rótt gyárosi adót, annyival inkább, rólunk levétetni, mivel, fentebbi okaink szerint, egyszerű tégla s cserépégetési üzletünktől amúgy is hármas adózással terheltetvén, a reánk rótt negyedik, 19
