G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
Az ekként kiállítandó sereg egyenesen a már felállíttatni kezdett honvéd zászlóaljak szaporítására lesz fordítandó, s új honvéd zászlóaljakká alakítandó, melyeknél az ügyvezetési s vezérleti nyelv, zászló, ruha és jel magyar leend. Az ekképp kiállítandó honvédsereg az ország békéjének tökéletes helyreállítására szolgáland, s ha ezen idő nem tenne annyit, mint amennyi a rendes katonáskodási idő gyanánt, törvény által meg fog állapíttatni, a kitöltött honvédi szolgálat be fog számíttatni. Igyekezzen ön, célszerű rendeletek által, oda munkálni, hogy a veszélyben forgó haza mentő karok után soká várakozni kéntelen ne legyen. A toborzás megkezdéséről rögtön, haladásáról időrül időre, elvárom a tudósítást, s később, a részletesebb feltételekkel, azon számot is tudatandom önnel, mely a kormánya alá bízott hatóságra, népessége arányához képest háruland. Batthyány Lajos. 353 ski 342/1848. szeptember 17. 354. Bizonyítvány Mely szerint, mi, alul írottak, bizonyságot teszünk arról, miszerént Csehországi, Trautenau kir. városi születésű Kohen Albert, polgártársunkat, biztosát a Trieszti Kohen Fülöp nagykereskedő háznak, a több éveken általi itt tartózkodása ideje alatt, tiszta és becsületes embernek ismertük, és annak bátran állítjuk; ittléte alatt vele szüntelen kereskedői összeköttetésben lévén, az illető egyén, polgártársunk ajánlása, és esmertetése végett, ebbeli bizonyságunkat kiadni kötelességünknek tartjuk. Leffter Mihály, elnökileg kirendelt tanácsnok, Kohen Albertnek, a nemzeti őrseregbe hivatalos úton nem történt besoroztatásáról, és e városbani tartózkodása ideje alatti mikénti magaviseleté felől tett vizsgálatról jelentését adja. 354 sti 2298/1848. szeptember 18. (3813) 355. A tiszáninneni önkintes mozgó nemzetőrsereg vezérétől Pataki százados úr szóbeli jelentéséből tudtomra esett, hogy tisztelt Szeged városa, már annyiszor bebizonyított hazafiságánál fogva, az ide érkezett századnál sokkal nagyobb csapatot is kiállítani hajlandó volt, és ezen hazafi szándékának kivitelében egyedül az által gátoltatott, miszerént a nagyobb mennyiségű egyenruházás költségei, már többször igénybe vett erejét meghaladták. Továbbá azt is érintette Pataki százados úr, hogy fegyver Szegeden, újabb önkintes csapatok számára is készen létezik, valamint azt is, hogy Szeged városa még most is kész volna új toborzást kezdetni, és fogadtattatni, hahogy az egyenruházási költségtől megkéméltetnék. Midőn, egyfelől, ezen akadályt, a f. hó 7-én kelt miniszterelnöki rendelet következő pontjában: „A ruházat csak ollyan legyen, a mint azt a tájék fóldnépe viseli; de minden ember el legyen látva akármilly föveggel, mellynek elejére nemzeti színű rózsa és egy fehér toll legyen alkalmazva, két pár fehérruhával, egy ujas derékruhával, egy posz187
