G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)

Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.

34.

Szűcs Ferenc folyamodványa, melyben a cserép és tégla vámoknak a megállapított húszadról ismét tizedre lett emelését tárgyaló határozat megsemmisítését, és eddig okozott kárának megtérítését kéri, a választott község és a tanács nem ajánlja.

Szűts Ferenc, s a többi szegedi, cserép és téglaégetők folyamodványát, melyben tégla és cserép dézsmának, 20-ról 10-re lett, felemelését panaszolják, önöknek, jelentés- tétel végett, ezennel átküldőm. Belügyminiszter, Szemere Bertalan.

Szűts Ferenc, Rácz Ferenc és több, cserép zsindel égetők, benyújtott folyamodványaikban, a cseréptized fizetésének terhe alól magukat felmentetni, és a gyárosok harmadik osztályába, úgy, mint Egresi Pétert, az 1846. év ...alatti tanácsi végzés nyomán, soroztatni, azon okból esedeznek, mivel, az égetéshez megkívántaié agyagot a ballagi tóból veszik; melynek gödreit a tavaszi vízár rendesen betölti, a sárga földet pedig, a vályog vető gödrök aljából hordják, honnan a földvitel átalánosan ingyen, a város lakosainak megengedtetik, mivel, továbbá, állítólag, nemcsak a cserép tized, hanem, egyszersmind, gyárossági adó fizetésével is, aránytalanul megterhelve volnának, végre, mivel a cserép tized eltörlése mellett, a cserép ár alább szállíthatása, s ezáltal, közkívánat szerint, a cserép háztetők átalános behozatala legcélszerűbben elérhetnék.

Miután folyamodók önmaguk is elismernék, hogy nem saját birtokú telkekből, hanem a város földjéből égetik a cserép zsindelyeket, a várost e részben illető, tized jövedelem rövidsége nélkül, kérelmük nem teljesíthetik.

Alól írottak, a mellékelt folyamodványra, hátiratolt tanácsi jegyzőkönyv... határozat folytán, az eránt lévén kiküldetve: hogy megvizsgáljuk, vajon Egressy Péter a cserépzsindely készítéshez kívánt agyagot a város földjéből hordatja-e? és csak sárga földet ásván saját telkén, azt is e város földjéből tölteti e meg? mely feljelentés megvizsgálására, és véleményadásra kiküldetve lévén, hivatalosan jelentjük:

Hogy mi, múlt évi július 22-én, a hely színére kimenvén, előhívattuk Egressy Péter, Tóth Mihály, Szűcs Ferenc, Rácz Pál, és Rácz Ferencet, mindannyi cserépégetőket, miután kiküldetésünket felolvastuk volna, Egressy Péter önként feljelentette, hogy ő az agyagot, mellyel a sárga földet keverik, a Ballagi tó partjáról, vagy a porondról hordatja, úgy, mint a többi, de a másik földet, a sárgát, úgy, mint a feketét, tulajdon földén ásatja, melytől, mint szöllő név alattitól, adót is fizet, és ennek bebizonyítására kivezetett bennünket a cserépégető udvarába, hol állításán meggyőződtünk, ahol is, mintegy 24 öl hosszú, 10 öl széles és egy, néhol még fél öl mély gödröket találtunk, melyek eltöltése ugyan megkezdve van, de nem föld, hanem kiégetett, és eltörött cserepekből, így hát a feljelentőket, az ellenkező bepróbálására utasítottuk, mit nem tévén, vagy nem is tehetvén, vizsgálatunk első eredménye lön: hogy, miután a cseréphez megkívántató földet Egresy Péter, a maga tulajdon földéből veszi, az agyagot pedig, mellyel keverik, a város földéből hordatja, csak annyiban lehet az ő általa égetendő cserép zsindelyeket dézsma alá venni, amennyiben az agyag vétetik e keverékhez, ez pedig áll, mint 4 a 12-höz, azaz minden égetéshez 8 rész föld, és négy rész agyag vétetik, és így, mikor a többi cserépégetők tizedet fizetnek, akkor Egressy Péter csak negyedet ád. És ezen arány igazságát a jelen volt cserépégetők is elismerték.

17