G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
az árba nem süthetnek, hanem sütnek 5 latost két krajcárost, de egy krajcárost a király lisztből semmi esetre sem. A pékeknek ebbéli nyilatkozatukat hallván, hogy egyrészről a tisztelt közgyűlés határozatának eleget tehessek, de másrészről a pékeket is nyilatkozatok ellenekbe megcáfolhassam, felszólítottam, de illetőleg meg is kértem Lichtenberger Ábrahámot, ki kenyér sütögetés mesterséget űz, és számos kitanult péklegénnyel ellátva van, hogy az árszabály szerint sütne zsemléket, de az sem vállalta el, mást pedig, kinek kedve telne péksüteményeket készíteni, ki nem gondolhattam, pedig örömest megbíztam volna akárkit is, csakhogy a tisztelt közgyűlés határozatának eleget tétethessek. A pékek irányában jelentem továbbá a tisztelt közgyűlésnek, hogy az új árszabályozást is személyesen e f. h. 11-én és 12-én magam elejbe hívatván, tudtokra adtam, kik is az árszabályozás irányába, jelesen az első liszt lángból ún. király lisztből való 1 xros zsemle, vagy avis? magos szarvas sütésit megtagadták, és kimondották, hogy mivel az igen kicsiny, nem süthetik, hanem Szegedi első liszt lángból egy xrost sütni fognak, melyről is teszem ezen hivatalos jelentésemet. Farkas János, főkapitány. Miután bemutatott hivatalos jelentésből az tűnne ki, hogy a helybéli pékek f. é., 215 szám alatt, közgyülésileg megállapított péksüteményi árszabálynak rendes megtartását megtagadni törekednek, jelentő főkapitány oda utasíttatik: hogy a pék céhet annyiszor, mennyiszer a megállapított ár szerinti sütést megtagadná, összesen 10 pengő forintok megvételével fenyítse, a király lisztből xros zsemlye helyett a Szegedi első lisztlángból való xros zsemlyesütés megengedtetvén. Mély fájdalommal terjeszti a tisztelt közgyűlés elébe a helybeli pék céh, a városi kapitány úrnak azon zsarnokos önkényeskedését, mely szerint, anélkül, hogy alapos okot elő mutatni tudna, anélkül, hogy tökéletes és értelmes ember által vizsgálatot tartana naponként a piacon árulásra kitett, jó egészséges, és minden hiba nélküli zsemléket beszedeti, azokat, mint halljuk, a helybeli kórházba viteti, és tetemes kárt okoz ezen méltatlan bánás által a helybeli pék mesterséggel foglalkozóknak. Ezen méltatlan eljárás méltó aggodalmat gerjesztett, hogy a helybeli pék céh, ki ek- korig e város közönségét szükséges mennyiségű, és a kiadott szabály szerint készült süteményeivel ellátta, e jelen üdőbe a kormány által elkövetett rendetlenség miatt többé, oly minéműségü süteményeivel, el nem láthatja, mert 1. köz tudomásra van, hogy Temesvár és Arad; a honnan hordott liszttel láttatott el ezen városnak piaca, az ellenség kezébe vannak, és azon városokból mostanába lisztet kapni nem lehet; Pesti liszttel a piacot el nem láthatja a helybeli pék céh, mivel, annak árát a városi közönség meg nem fizetheti. 2. Tudva lévő dolog, az helybeli Pitlis malom éppen nem arra való, hogy a helybeli pék céh által használtathatódgyon; és hogy ha a pék gőzmalmot helyben nem állít, kénytelen a szükséges mennyiségű lisztet Perjámosról és Szadellákról hozatni. 3. De ezen Perjámosi és Szadellaki lisztek már magokba sem oly tökéletesek, mint az Aradi vagy Temesvári volt, és mégis, a második osztályú munt lisztet úgy kell jelenleg megfizetni, mint az első osztályú Aradit, vagy Temesvárit kelletett eddig fizetni. 167
