G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)

Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.

állománynak okozott kárt, s költséget közmunkára szorítással meg térítsék, mivéggel a városi hatósággal szükségeses érintkezést, a zászlóalj i parancsnokság, magas tanácsi megbízásnál fogva, oly módon eszközölje, hogy ezen lépést a jó rend további fenntar­tása, mintegy kényszerítőleg parancsolván, az átadandókról, miután azok, munkájuk ál­tal, a kárt és költséget az állománynak megtérítsék, a polgári hatóság szabadon rendel­kezhetik, amint a körülmények és a közmunkára szorítottak állapotja megkívánják. A kisebb kategóriájú; de szinte gyakori kihágásaikról ismeretes egyéneknek a sorkatona­sághoz áttétele, s illetőleg azoknak mindjárti átvétele, a jelen hadi tanácsi felhatalmazás­nál fogva, a legközelebbi toborzási helyen eszközlendő, s arról a toborzást eszközlő fő­tiszt hivatalosan tudósítandó. Végezetül, a zászlóalj parancsnokságnak meghagyatik a javíthatatlanok összeírását a tanácshoz beküldeni, és a dolog miképp kimeneteléről azonnal tudósítást tenni. Bal- dacci. Szemere Bertalan, Belügyminiszternek A magyar honvédsereg 3. Zászlóaljának őrnagya, Damjanich, f. é. s hó 2-án, Ó Be­csén költ, s ide, hiteles másolatban csatolt levelével, az Országos Nemzetőrseregi Ta­nács által kibocsátott rendeletéinek következtében, zászlóaljából mintegy 118, fenyíték alá esett egyént, a fentebbi rendelet értelmébeni átvétel végett, hozzánk küldvén; miután városunknak közdolgozó háza nem lenne, ezen intézkedés a legnagyobb zavarnak lön előidézője, mert, a hatóságunk alatt álló helybéli vár parancsnokságot, mely az átvett egyéneket, minthogy a várban lévő tömlöcök és dolgozó szobák olasz, és rác foglyokkal tömve volnának, a lehetetlenség tekintetéből, átvenni nem akarván, az átvételre nem kö­telezhettük, s így, a nekünk áttett, s fenyíték alá esett honvédi egyénekkel nem intézked­hettünk másként, minthogy átvétel végett, a helybéli hadfogadó kormányt kértük fel, mely is azok közül némelyeknek, a rendes sorkatonaságba való besorozása eránt, kész­ség nyilvánítással vala. Tisztelt Miniszter Úr! valamint mindenkor, úgy hazánk jelen kétes perceiben, leg­főbb kötelességünknek ismerjük mindent elkövetni, szeretett hazánk megmentését és a jó rend további fennmaradását igénybe veszi, életünk, vérünkkel készek vagyunk leróni köz édes Anyánk, Hazánk eránti kötelességeinket, de, midőn minden előleges tudósítás vagy kikérdezés nélkül, 118 ember városunk dolgozó házába közmunkára, nyakra főre küldetik, városunknak közdolgozó háza pedig még a magunk gonosztevői részére sem lenne, akkor lehetetlen ki nem nyilatkoztatnunk azt, hogy az ilyes intézkedések keb­lünkben azon készséges tiszteletet, engedelmességet, melyre oly nagy mértékben fogé­konyak vagyunk, lehangolják, lehetetlenítik a kellő jó rend ösvényén való haladásunkat, és sok zavart, elkeseredést és bizalmatlanságot származtatnak valamint a hatóságokban, úgy a honvédi zászló alatt álló egyesek kebleiben. Annál fogva, tisztelettel kérjük tisztelt miniszter urat, intézkedni méltóztassék, mi- szerént, az országos nemzetőrseregi hadi tanács, rendeletéi kibocsátása előtt, amennyire célszerű, és szükséges, az illető hatóságokat kikérdezni, és kiadott rendeletéiről tudósí- tatni méltóztatna, az itt maradandó azon egyének eránt, kik a rendes sorkatonaságba be- soroztatandanak, minthogy városunk őrizete alatt, vagy azért is, mert városunknak sem elegendő tömlöcei, sem dolgozóháza nincsenek, nem tarthatnának, mielőbb kiadandó rendelést kérünk. 154

Next

/
Thumbnails
Contents