G. Tóth Ilona: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentuma a Csongrád Megyei Levéltárban - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 28. (Szeged, 2000)
Dokumentumok és regeszták 1848. március 15–1849. július 30.
nem tudta megmondani, ki mondotta néki. Egyébiránt azt láttam, hogy akkor este, azaz áldozó csütörtökön, Nesztor Koszta, ügyvéd, és Román úrnak fia, Joczó volt kint, és valakinek neve napja volt pénteken, azért mulattak. Magda János, helybéli, R. Cath; nős, 46 évű, mezei gazda vallja: múlt vasárnap, éppen egy hete, estefelé elmentem Csőke Józsefhez, már akkor ott volt Márki István, együtt beszélgettünk egy darabig, azután Márki István eltávozván, csak ketten maradtunk. Előhozakodtunk a mostani zavargós világról, Csőke József mondotta azt nékem, hogy Szremácz Románnál múlt csütörtökön mulattak a rácok, és azt mondotta volna Szremácz Román, hogy őszire a magyarok fejét vasvillára húzzák; De biz én nem is kérdeztem akkor, hogy maga hallotta e ő azt, vagy más mondotta csak néki? Hiszen később hallottam tőle, hogy ő is Márki Istvántól hallotta volna. 202 sti 2761/1848. június 26. (1610) 203. Hivatalos jelentés a Kömpöci szomszéd pusztáról, és Kis Kunság határából, e város több lakosainak tanya földeikre, és egyszersmind a közlegelőre tódult víz meggát- lása tárgyában, az 1848. Jegyzőkönyv... hozott határozatra A választott község által, a Felső városi tanyák közt összetóduló vizeknek miképpen meggátlása eránt adott, és ide tisztelettel vissza mellékelt, s tanácsilag elfogadott véleménye következtében, mi itt, alul írottak, az érintett tájékon, azon összegyűlt vizeknek legcélszerűbben leendő elhárítása irányában, a hely színén vizsgálat megtételével adandó javaslatra kiküldetve lévén, jelentjük hivatalosan, hogy kiküldettetésünk után mindjárt másnapon, jelesen április 11-én, részint a város, részint fogadott kocsikra ülvén, a helyszínére sietve kimentünk, és miután ott azt tapasztaltuk, hogy a Kömpöczi szomszéd pusztáról, és Kis Kunság határából ezen eredett víz, már több magány helybéli adózó lakosoknak, és a felső városi közlegelőből is, nagy darab földeiket elöntött, nehogy még nagyobbra terjedésével több károkat okozhasson, a körülményeknek, több helyeken megállapodva, a víz folyásai, szemléletes vizsgálgatás utáni összeegyeztetéséből, egyes akarattal, azon víz nagyobb terjedésének meggátlása iránt a t. tanácshoz azt a javaslatot tenni határoztuk el, hogy azon a helyen, amelyen már azelőtt kiküldött Halácsy Miklós, 1 -ő mérnök, fogadott emberekkel, a töltés készítését, egy segéd mérnök útmutatása mellett, elkezdette, ugyanazon töltés, mint a körülmények összeegyeztetése szerint legcélszerűbb, folyvást munkáltatva, egészen elkészíttessék, és csakugyan, ezen javaslatunkat, visszaérkezésünk után mindjárt harmadnapon, április 14-én, egyéb, más tárgyak tekintetéből is tartott vegyes ülésnek, szóbéliképpen előterjesztvén, azon gyűlés azt el is fogadva, és ezen sürgetős tárgyban, hogy a javallott töltésen folytatólag munkálkodó napszámosok, minél előbb kifizetődhessenek, a város pénztárából Körösi József, segéd szónoknak kezébe 300 pengő forintokat, ki is fizettetni rendelt. Mely tárgyról, annak megérintésével, hogy azóta, azon kártékony víz, amint az ott foglalatoskodott segéd mérnöktől értesíttettünk, egy darab ideig, az érintett töltéssel gátoltatván, annak utána pedig, isten segítségével apadni kezdvén, nagyobbra, mint általunk találtatott, nem terjeded, tesszük jelen alázatos jelentésünket; egyébiránt, valamint a feljebb érintettjelesen tanácsilag, április 10. napján... hátírásoltatott választott község vélemé118
