Blazovich László: Demokrácia és választások Magyarországon. Csongrád megye - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 27. (Szeged, 1997)

Kovács László Imre: Az 1990. és 1994. évi parlamenti választások néhány sajátossága

ció lehetőségét az egyéni töredékszavazatok országos listán történő beszámítása biztosítja. Ennek révén azok a pártok, amelyek az egyéni kerületi választáson sok jelöltet tudtak indítani és ezek az első fordulóban — bár végül nem nyertek — jelentős támogatást kaptak, újabb mandátumszerzési forráshoz jutnak. Azt viszont már csak a fentebb vázlatosan bemutatott empirikus vizsgálat mutatja meg, hogy a kompenzáció mértékét, tehát a rendszer egészének arányosságát a jogi küszöb gyakorlatilag nem befolyásolja. Léte vagy hiánya azt dönti el, hogy mekkora a kompenzációt élvező pártok köre: alkalmazásával az országos listás mandátumok döntő többsége kevesebb, elhagyásával több párt között oszlik meg, de a győztes párt pozíciója érintetlen marad.

Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a limit nincs hatással a magyar választási eredményekre. Ha nem a rendszer arányossága, hanem a parlamenti pártstruktúra felől közelítjük e kérdést, meg kell állapítanunk, hogy a jogi küszöb a képviseletet nyert pártok számát jelentősen korlátozta. 1990-ben az országos listán szereplő pártok limit nélkül mind mandátumot szereztek volna, tehát 12 párt szerepelt volna a parlamentben, 1994-ben pedig 14, mert az Magyarországi Zöld Párt, bár országos listán volt, csekély támogatottsága miatt még ebben az esetben sem érte volna el a már említett ún. implicit küszöböt, vagyis szavazatai alapján egy mandátum erejéig sem jutott volna képviselethez.

72