Blazovich László: Demokrácia és választások Magyarországon. Csongrád megye - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 27. (Szeged, 1997)

Benkő Péter: Többpárti választások Csongrád megyében 1990, 1994

mint 1990-ben az MDF. Az igazi mandátumvesztes az MDF, nyolc képviselőjéből egy maradt. Az MSZP egyről hétre, a KDNP nulláról kettőre növelte megyei választóinak országgyűlési képviseletét. A Fidesz ismét nem jutott mandátumhoz. Tehát Csongrád megye országos képviseletének feladatát 1994-ben az MDF-től az MSZP vette át. A megújulás az országos arányokat is felülmúlja. A 15 fős régi képviselőcsoport­ból 12 elveszítette mandátumát, köztük egy országos pártelnök: Király Zoltán. A hely­csere a megyében 73 (országosan 65) százalékos. Az új képviselők közül csak két szo­cialista, egy szabaddemokrata és egy MDF-es rendelkezett törvényhozási gyakorlattal (Géczi József időközi lemondás miatt jutott be országos listáról). A többiek nagyobb része önkormányzati képviselő sem volt, de mint megbecsült szakemberek, mozgalmi tapasztalattal rendelkező pártaktivisták, jó eséllyel sajátíthatták el a törvényhozás tudo­mányát. Önkormányzati választások 1994 decemberében Az 1994-es önkormányzati választásokat szabályozó törvény — mint ismeretes — jelentős változásokat hozott: egyfordulós szavazást irt elő, eltörölte helyhatóságoknál a pártlistás szavazást és bevezette a közvetlen polgármester-választást a 10 ezernél több lakosú helységekben is, megszüntette az érvényességi és eredményességi küszöböt, va­lamint bevezette a megyei közgyűlések közvetlen választását, s más változtatásokat is eszközölt. A választásokban való részvétel aránya így már nem befolyásolta az ered­ményességet, tehát jogilag minden szavazás érvényes lett, csupán politikai megítélés alá esett az alacsony részvétel. Az 1994 decemberi helyhatósági választáson országo­san az állampolgárok 43 %-a vett részt, ami ugyan lényegesen alacsonyabb, mint a parlamenti választásokon való részvétel, mégis némileg jobb, mint 1990 őszén. A sza­vazásokon való megjelenés aránya ugyanakkor — mint jeleztem — egyik mércéje a po­litikai kultúra szintjének is. Csongrád megye e tekintetben nem áll valami jól, hiszen 38 %-os részvételével a megyék között az utolsó előtti helyre került (csak Hajdú-Bihar múlta alul, legjobban Vas megye állt 52 %-kal). A megye önkormányzati politikai térképe radikálisan átrajzolódott, mert az 1994. májusi országgyűlési választási eredményekhez igazodott, sőt megerősítette azokat. Tehát egyértelművé vált, hogy a megye minden olyan városában, ahol pártjelölt lett a polgármester, a tisztségre szocialista önálló vagy koalíciós jelöltet választottak. A köz­ségeket is figyelembe véve — a helyi közigazgatás első emberei között MSZP súlya 8- szorosára nőtt 1990-hez képest. (8. sz. táblázat) Bár 1994 májusában Csongrád megyé­ben is a szocialisták győztek, akkori eredményükkel a megyék sorában az utolsók kö­zött találjuk, vagyis itt érte el az MSZP akkor legkisebb sikereinek egyikét. 1994 de­cemberében az immáron nagyobbik kormánypárt megyei közgyűlési választási eredmé­nyét tekintve a megyék sorában a középmezőnybe tört fel. Szeged város polgármesteri székének betöltésével szintén egyedülálló jelenséget produkált, hiszen a 23 megyei jo­gú város közül csak háromban lett szocialista polgármester, ezen belül MSZP-SZDSZ koalíciós jelölt pedig csak egy. Ugyanakkor Csongrád megye városaiban a pártok vagy koalíciók közül sehol sem került az első helyre az MSZP (Makón pl. egyetlen szava­57

Next

/
Thumbnails
Contents