Blazovich László: Demokrácia és választások Magyarországon. Csongrád megye - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 27. (Szeged, 1997)
Benkő Péter: Többpárti választások Csongrád megyében 1990, 1994
A hét egyéni választókerületi jelölt közül tehát az MDF ötöt, az FKGP egyet szerzett és lett egy független képviselő is. Az arányossági küszöbök méréséhez vegyük a következő számítást: Az MDF az első fordulóban az egyéni szavazatok 38,5, a másodikban 43 százalékával megszerezte az egyéni mandátumok több mint 70 százalékát, az FKGP az egyéni szavazatok 13, illetőleg 25 százalékával a képviselői helyek közel 15 százalékát, s a független jelölt (a hétfelé osztott szavazataival) 5, illetve 9 százalékkal az egy mandátumra eső kb. 15 %-ot. Az egyéni mandátumokhoz társult még öt a megyei listáról és kettő az országosról. A megyei listáról az MDF kapott hármat (Grezsa Ferenc vásárhelyi, Póda Jenő szegedi és Kószó Péter szintén vásárhelyi fórumvezetőkkel), az SZDSZ egyet (Tamás Gáspár Miklós listavezetővel) és az FKGP is egyet (Pintér István szintén listavezetővel betöltve). Két szegedi került be az országos listáról: Annus József MSZP megyei listavezető, és Rózsa Edit SZDSZ független jelölt, a szövetség megyei listájának 2. helyezettje. A 14 Csongrád megyei képviselőből tehát 8 MDF-es (ebből egy független) 2 kisgazda, 2 SZDSZ-es (ebből egy független), egy MSZP-tag, és egy „teljesen” független, így tehát az MDF a szavazatok (átlag) 38,6 százalékával megszerezte a mandátumok 57 százalékát, az FKGP 13,3 százalékával és az SZDSZ 13 százalékával a helyek 14- 14 százalékát, valamint az MSZP 7 százalékkal, s a független jelölt a „hetedeit” 5-9 százalékkal a parlament csongrádi helyeinek 7-7 százalékát. így tehát a megye 10 kis pártjára és képviselőjelöltjeire esett 20 százaléknyi szavazatot gyakorlatilag teljes egészében az MDF „seperte” be. A képviselők kivétel nélkül szellemi foglalkozásúak, 4-4 tanár, illetve orvos, 3-3 újságíró (író) és gazdasági vezető. Életkoruk szerint egy 29 éves (Rózsa Edit), 4-en 30-39 év közöttiek, 5-en 40-49 év közöttiek, 4-en pedig 50-60 év közöttiek. Az 1990-es Csongrád megyei országgyűlési választások tapasztalatai röviden a következőkben összegezhetők. A rendszerváltás átmeneti állapotára készült választási szisztéma minden részletében jól működött, mert egyrészt biztosította a rendszerváltás békés körülményeit, másrészt kormányképes többséghez juttatta a demokratikus kormányzásra a jelek szerint leginkább felkészült politikai erőket. A választójogi törvény jövőbeli módosítása során a következőket javasoltam 1990-ben: alapvetően megváltoztatni a jelöltállítás módját, megszüntetni a második fordulót és — legalábbis alaposan megfontolni — az egyéni képviseleti rendszer eltörlését. A Csongrád megyei tapasztalatok az országosénál hangsúlyozottabban is ezen változtatások szükségességét indokolták. Helyhatósági választások 1990-ben Az 1990-es helyhatósági választások országos eredményéhez hasonló a Csongrád megyei is: ellenzéki, liberális győzelem a megyeszékhelyen, kormánypártiak, konzervatívak maradtak a kisvárosok és a függetlenek túlsúlya a községekben. Csongrád megyében azonban nemcsak székhelyén, Szegeden került az egyik ellenzéki párt, a Fidesz az élre, hanem a megye összes pártlistás szavazatait tekintve is első lett. Amíg az 1990. március 25-i parlamenti választásokon az MDF a 10 ezer lélekszámnál nagyobb 48
