Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében

többszörös lehet. Egyrészt Baja város neve lehet az alapja, valamint a baja szó, amely batya, illetve egyes személyek felszólításaként használják a bunyevácok. Végül a baja (varázsol) szóból is eredhet a családnév.

1671-ben találkozunk Elias Bajalics nevével, akit 1685-ben Bajalia Ilianak, 1697- ben pedig Bajali liliánák írtak. Ez a Bajali Illia 1697-ben hajdú és 6 öl hosszú és 5 öl széles telke van. Bajali Illia 1710-ben már halott, hiszen ez év június 17-én az özvegye 200 Ft-ért eladja ezt a telket a szerb Vojnovith Milosnak.117 *

Csizmadiamesterek családjáról van szó. A Palánkban kevesebb lehetőség volt műhelyek építésére, a gazdálkodás és állattartás föltételei is kedvezőtlenebbek voltak. A mesterek egy része más házában lakott, és csak saját mesterségéből élt. „Mellékfoglalkozásra” valószínűleg csak a jobb módú mesterek vállalkozhattak. így 1724-ben az összeírt mesterek közül 17-nek nem volt szőlője, 14-nek pedig háza sem. A palánki mesterek közül Bajalics Mihály csizmadia mester nagyban gazdálkodott. 1724-ben 15 hízómarhája (meddő tehene), több lova, 6 kapás szőlője, 24 urna bora, negyedrész vízimalma, borsajtója és boltja felett rendelkezett. Nála gazdagabb ekkor csak Johann Georgius Kolb sörfőző: száz marhája, 12 lova, vízimalma volt. A dalmaták közül Bajalics Mihálynál csak Dianovics János és Mihalovity György fizetett nagyobb adót (L. a 10. sz. táblát).

1750-ben a csizmadia Bajalics Mihály mellett találkozunk Bajalics Mátyás nevével is, aki két házat, kertet, szálláshelyet és 10 boroshordót szerzett. A csizmadia Mihály pedig házat, kertet, műhelyt és 30 boroshordót tartott. 1752-ben azonban Mihálynak már csak háza és műhelye volt. Vagyoni állapota változott éveken át. Az 1760/61-i összeírásban szerepel az özvegy Thomas Bajality csizmadia neve, valószínűleg vagyontalan, hiszen neve mellett üres rubrikákat találunk. Az 1768/69-i összeírásból kiderül, hogy ebben az évben Mathia Bajality özvegy lett, Thomas Bajality pedig házat, 3 fejőstehenet, 2 igáslovat, 2 csikót és 1 boroshordót birtokolt. 1774 óta az összeírásokban már csak Thomas Bajality neve szerepel. Ő is csizmadia, és műhelyén kívül — amelyet valószínűleg Bajality Mihálytól örökölte —, két háza, 8 boroshordója, 1 ércüstje volt. Polgárjoggal bírt, és a családjában szolga, szolgáló, egy felnőtt férfi és nő, valamint két-két kiskorú fiú és lány élt.

A már 1663-ban Szegeden megjelent családból különösen Bajality Mihály és Mátyás vált ismertté. Valószínűleg testvérek voltak. Erre utal az 1737. október 23-i tanácsülésen tett feljegyzés is, miszerint: Szeged város ülésén BAJALICS MIHÁLY és MÁTYÁS ellen lépett Farkas József tartozásuk miatt.'18 Mindketten jelentős szerepet játszottak a Város életében. 1724-ben Bajality Mihály a kommunitás (sexagina viratus) vagy nemes választott község tagja, 1727-ben és 1731-ben szószóló, Bajality Mátyás pedig borbíró.

Mégis, a családnév hírességét Bajality (Bajalich) Ádám báró teremtette meg. Mátyásnak 1734-ben született fia sikeres katonai pályafutásnak örvendett. 1754. szeptember 2-án 20 évesen „lépett a 2. gyalogezredbe mint hadapród, s a bajor örökösödési és a hétéves háborúban részt vett. 1768-ban kapitány lett, s 1778. július 30-án Ober117 Kenéz Győző — Szakály Ferenc i. m. 87. p. (Pag. 34. 149. sz.)

1,8 CsML, SzVT Tü. jkv. 3. k. 1737. okt. 23., 317. o.

93