Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
rác natiót nem engedte túlsúlyra emelkedni, legfeljebb csak egy-két taggal voltak a belső tanácsban és arányos számban a választott községben (Communitas) képviselve, mind az ideig, míg hazafiasabb szellemet és érzelmet nem tanúsítottak. Ami néhány évtized alatt be is következett, különösen a dalmatáknál, kik a római katolikus vallást követve — ha nyelvben nem is — de érzületben csakhamar az ősi lakosággal összhangba kerültek: a rácoknál ez sokkal nehezebben ment.”42 1742-1745 között Szőregre és Deszkre is költöznek. Éppen Deszken található a dalmata elnevezés egyik utolsó említése a környéken. Sokan már a 19. században magyarosították családnevüket is. Az első világháború után a még magukat bunyevácoknak tekintők átköltöztek Szabadkára. Számuk már nem lehetett nagy. Az 1910-i magyar népszámlálás szerint a „bunyevácok fővárosában”, Szabadkán 33 208 bunyevác volt; 1930-ban pedig a jugoszláv népszámlálás 54 000 bu- nyevácról nyújt adatot. A FERENCESEK SZEREPE A SZEGEDI DALMATÁK ÉLETÉBEN Amikor a mohácsi csata után Magyarországra (így Szegedre is) érkeztek az első raguzai kereskedők, hozták magukkal a bosnyák ferenceseket is. Úgyszintén a több mint másfél évszázados folyamatos török előli menekülő hullámokat Magyarországra Boszniából és Dalmáciából éppen a ferencesek vezették. „Hajdan a papok iránt valóban gyermeki kegyelettel viseltettek.”43 A papok iránti tisztelet a nyugat-hercegovinai, közép-boszniai és dalmáciai horvátoknál megmaradt mindmáig. Különös megtiszteltetésben részesülnek ma is a bosnyák ferencesek, akik a 20. századi végi, déli szlávok közötti háborúban ismét nemcsak lelkészi, hanem szellemi-vezéri funkciókat is elláttak úgy, mint 300 évvel korábban a török megszállók idején. A ferencesek Szegeden a 14. század első éveiben települtek le. Erzsébet királyné, Károly Róbert felesége gondoskodott templomuk fölszereléséről, és a jótevőjük volt. Talán ennek emlékét őrzi a Palánkon belül épült templom titulusa is. Ezt a ferences templomot Szent Erzsébetről nevezték el. Az obszerváns ferencesek Hunyadi János kormányzósága idején találtak otthont Szegeden. Ekkor adományozták a bosnyák rend- tartományból felhúzódó obszervánsoknak a mariánusok több házával egyetemben a szegedit is. Néhány év múlva a mariánusok visszakapták szegedi házukat, és itt tartották meg 1452-ben a rendi nagykáptalanjukat is. Az obszervánsok (cseri barátok) kárpótlásul kapták meg az Alsóváros piactérén álló Szent Péter templomot, s ott építettek maguknak kis kolostort. 1465-ben kezdtek nagyobb templomot építeni Havi Boldogasz- szony tiszteletére. A templom 1503-ban készült el, s valószínűleg augusztus 5-én, Havi Boldogasszony ünnepén szentelték föl. A barátok meg tudták őrizni templomukat a török megszállás ideje alatt is. A pápa 1625-ben fölmérvén a valóságos helyzetet, a megmaradt délmagyarországi híveket és papságot voltaképpen az itt eltűrt franciskánusokat a belgrádi missziós püs42 Kovács János i. m. 110. p. 43 lványi István i. m. II. 590. p. 74
