Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében

A SZEGEDI DALMATAK Szeged egyike azoknak a városoknak, ahol nem a bunyevác, hanem a dalmata el­nevezést használták kutatott népcsoportunk neveként. Péter László írja: „1701-től már a császári hadvezérek is dalmatákként emlegetik őket okirataikban.”30 Ante Sekulié pedig megjegyzi, hogy „Szegeden a bunyevácokat rendszeresen dalmatáknak neve­zik.”31 Érdekes módon tehát Szegeden nem terjedt el a bunyevác név, hanem mindvégig a dalmata elnevezés maradt használatban. Iványi István erre a tényre a következő vé­leményt fogalmazta, meg: „A népből kiemelkedett kaputosok pedig mintegy szégyell­vén a parasztosnak tartott bunyevác nevet, rendesen dalmatáknak nevezték és írták ma­gukat, és ezt a nép dísznevévé tették, és használják még a legújabb időkben is. A közé­letben pedig mindenkor csak a bunyevác név volt használatos”32. Magáról a dalmata névről el kell mondani, hogy a dalmáciai lakosokat dalmátoknak szokás nevezni, ezért is furcsa a dalmaták elnevezés. Annak ellenére tehát, hogy 1686/1687 előtt már voltak katolikus délszlávok Sze­geden, a legnagyobb számban mégis mint Magyarországra úgy Szegedre is ebben az évben érkeztek. A szegedi letelepedésükről Iványi István írt: „Az 1687 tavaszán Petro- vics Novák rác kapitány már 4892 rácot hozott által a török területről, és többet is ígért meg a temesvári kerületbe áthozni, ha letelepedésre bizonyos helyek biztosit- tatnak nekik, ha ezen csapat fölötti kapitánysággal ő maga bízatik meg, és ha nem ma­gyar, hanem német főtisztek alatt engedtetik szolgálniok; mert egy ajánlólevelének sza­vai szerint a magyart nem szenvedtetik, minthogy eddig a magyar nemzet rosszul bánt a rácokkal. Végre Becskereket és Lippát kéri lakóhelyül. Ezen ügyben Novak Bécsbe is utazott, és magával vitte Nehem szegedi várparancsnokot, és Miksa bajor választófe­jedelemnek július 3-án a Martonos melletti táborban kelt ajánlólevelét.”33 A választófejedelem július 9-én dalmatákat is ajánl a császári udvari haditanács­nak, hogy az számukra három városban (Szeged, Szabadka és Baja) engedélyezze lete­lepedésüket. A rövid feljegyzés így szól: „Churfürst zu Bayern recommandirt sub dato Feldlager bei Sizar 9. Juli 1687. die kathol. Raizen damit ihnen 3 Palanken zu erbauen u. zu bewoh nen eingeraumet werden möge.”34 Az udvari haditanács a „katolikus rácok” (bunyevácok) ügyét csak szeptember 1- jén adta ki véleményadásra Caraffa Antal altábomagynak. A bajor Miksa fejedelem ajánlólevelét később szeptember 5-én vezették be, és három lappal hátrébb (az udvari haditanács iktatókönyvében) a betelepedni kívánó dalmaták (valószínűleg személyesen megjelent) megbízottainak, Markovié Dujénak és Vidakovié Jurenak) kérvényét is, melyben a török területről átjött 5 ezer lélek számára néhány rongált „váracsot” és ele­gendő földet kémek, hogy legyen hol lakniuk és miből élniük. A dalmaták pedig ígére­tet tettek, hogy hűségesen harcolni fognak a török ellen. A jegyzőkönyvben a követke­30 PÉTER LÁSZLÓ: Szőregi délutánok. Bp., 1994. 34. p. 31 Ante Sekulic i. m. 36. p. 32 Iványi István i. m. II. 579. p. 33 Iványi István i. m. I. 87. p. 34 Az udvari haditanács levéltára Bécsben., 1687. évi Protoc. exped. folio 570. szept. Nr. 22. Idézi Iványi István i. m. I. 87. p. 71

Next

/
Thumbnails
Contents