Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Bálint Marianna: Az Árpád-kori településhálózat rekonstrukciója a Duna-Tisza köz déli részén

A kontinuitás megszakadását a helynevek is híven tükrözik. A területen ugyanis nem maradtak fenn korai helynevek. A jelenlegi névanyag legkorábbi rétegét a kunokhoz köthető török eredetű szavak alkotják. Ezek a szavak a terület természetföldrajzi viszonyaira vonatkoznak, ilyen például az Üllés területén lévő Karahomok dűlő56, a Rúzsa területén lévő Csórva helynév57, ide sorolhatjuk a Csengele helynevet is58. Sze- mélynévi eredetű az Átokháza helynév, amely nyelvészetileg levezethető az oklevelekben a XV. század második felében Altuk, Öltük59 alakban szereplő kun személynévből.60 A helynevek jelentős része személynévi eredetű és XVIII-XIX. századi keletke- zésűek. Ilyen például Bilisics, amely egy szerb családról kapta elnevezését, a helynév már a XVIII. századi térképeken is szerepel Billosovitz alakban.61

A helynevek friss keletkezését jól jelzi például Átokháza esete, amelynek kialakult egy XIX. századi etimológiája is.62

A területen bekövetkező jelentős pusztulást jelzik a török adóösszeírások is. A Szabadkai nahije északi, vidékünkkel határos része szinte teljesen lakatlan volt, a XIV- XV. századi forrásokban említett nagyobb települések mint puszta szerepelnek, így Kelebe puszta, Bajmok puszta, Tompa puszta, Császárhomoka puszta. A török adóösszeírások még helynevet is alig említenek ezen a részen.63

A XIII. század végén a XIV. század elején bekövetkező nagy mértékű pusztulást csak részben magyarázhatjuk a tatár támadással, valószínűleg egyéb történeti, gazdasági okok játszottak szerepet benne, e probléma megoldása további kutatásokat igényel.

56 KISS LAJOS: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1988. 694. p. (Továbbiakban: Kiss 1988.)

57 Kiss 1988. 432. p.

58 Kiss 1988. 317. p.

59 A személynév első említése 1493-ból származik. (GYÁRFÁS ISTVÁN: A jász-kunok története I-IV. 1883. III. 335. p.) (Reprint Bp., 1992.)

60 Kiss 1988. 123. p.

61 Glasser Frigyes Bács-Bodrog megye 1770. évi térképe, MÓL, 0-18, 4-897. sz. peranyagában melléklet gr. Czobor József perében

62 SZÉCSI GYÖRGY: Ásotthalom határának alakulása és a falu mai élete. In: Átokházától Ásotthalomig. 1971. 7-24. p.

63 VASS ELŐD: A szegedi nahije 1553-1554. évi török adóösszeírása. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. VI. Szeged, 1982.

50