Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Mályusz Elemér: Miért lettem történész? A kéziratot sajtó alá rendezte,a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta Soós István

kezménye a tudományos tisztviselők viszolygása az adminisztrációs ügyektől. Azt el kell utólag is ismernem, hogy sem Móra, sem Tömörkény bizalmatlankodásukkal egy szalmaszálat nem tettek utamba, nem kérdezgették, mi a csodának van szükségem a kért könyvekre. Magatartásukat helyeslésnek értelmeztem, s ez bátorságot öntött szívembe.

Mint kutató a megadott keretek közt, azaz korlátozott számú könyvre számíthatva, Ortelius Redivivust106, Istvánffyt107, Paulus Iovinust108 s az eddig nem ismert XVI. századi írók munkáit forgattam. Kérőlapjaimat Mórának kellett benyújtanom, ő állapította meg leltári számukat s adta meg az utasítást, az egyetlen altisztnek. A nagy raktárból könyvet kihozni nem nélkülözte a ceremóniát, igazában csak a kézikönyvtárból volt szokás könyvet kikérni. Azt megengedték, hogy a kikért könyvet több napra is félretegyük. Furcsa figura lehettem, amint a nehezen érthető latin és német szövegeket próbáltam meg fordítani. Segítséget, hogy szótárakat kérhetek és kaphatok, sajnos nem kaptam. Tudtam, hogy van Bartal109, de Du Cange110 neve nem volt előttem ismeretes. A portás, egy személyben altiszt nyílván bizakodott, hogy majd csak megunom a kánikulai délelőttöket a könyvtárban tölteni. Móra szórakoztatóbb volt. Látogatóival folytatott szellemes beszélgetéseire odafülelve, sok érdekes epizódról értesültem. így arról, hogy Wiener Moszkónak A magyar cukoripar története c. munkáját (1897)111 filozop- ter korában ő írta.

A Somogyi Könyvtárban VI. gimnazista koromban nyáron folytatott „kutatásaim” eredménytelenek voltak, csak nyelvtanulás szempontjából jártak haszonnal. A latinon kívül most a régi német stílussal kezdtem megismerkedni. A téves úton járásnak egyetlen haszna az volt, hogy kiderült: még az unalom sem veszi el kedvemet. A meddő munkát próbának is felfoghattam. Kedvemet a Századok újabb és újabb régi köteteinek otthoni forgatása változatlanul megőrizte. A szakma technikai szervezetével mintegy belülről megismerkedve, mit sem veszített érdekességéből s kedvem, egyszer, bejutni művelői közé, nem csökkent.

VII. gimnazista korom elhatározó is lett. Ez az év döntő volt abban a tekintetben, hogy tágabb kör, nagyobb témakör tárult fel előttem problémáival együtt. Az egyikre magam lettem figyelmes, így XVI. századi volt. Érdekelt Machiavelli s elolvastam a róla szóló irodalomból, amihez hozzájutottam. Ekkor már németországi antiquáriusok katalógusait is bújtam s így azok alapján is bővítettem irodalmi ismereteimet. Kisdoktori disszertációk, a levelek egy réges-régi német fordítása, de Max Kemmerich: Die

106 ORTELIUS, HIERONMUS AUGUSTANUS: Ortelius redivivus et contimatus oder der ungarischen Kriegs-Empörungen historische Beschreibung (...) von dem 1395, biss in das 1607. Jahr (...). 1-2. Teil. Frankfurt am Main, 1665.

107 ISTVÁNFFY NICOLAUS: Pannonii Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Ab anno 1490 ad annum 1606. Coloniae Agrippinae, 1622.

108 IOV1NUS PAULINUS: Elegiae virorum bellica virtute illustrium, septem libris iam olim (...) comprehensa, et nunc ex eiusdem musaeo ad viuum expressis imaginibus exornata. Basiliae, 1596.

BARTAL ANTONIUS: Glossarium mediae et infimae latinitatis regni Hungáriáé. Lipsiae, 1901.

110 DU CANGE, CAROLUS DUFRESNE: Glossarium mediae et infimae Latinitatis. Vol. 1—10. Miort, 1883-1887.

111 Helyesen: A magyar czukoripar fejlődése. Adalék a mezőgazdasági ipar múltja, jelene és jövőjé- hez. 1. A magyar czukoripar története 1888-ig. 2. A magyar czukoripar jelene és jövője. Bp., 1902.

26