Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

T. Molnár Gizella: Portrévázlat gróf Klebelsberg Kunoról

háztartási és nevelési ismereteket tanultak. Arról is említést kell tennünk, hogy bár a törvény vallásos szellemű nevelésről szólt, nem határozta meg annak tartalmát, illetve nem emelte ki egyik vallást sem kizárólagosként, tehát a felekezeti egyenjogúság szellemében intézkedett. Egyébként ugyanez a megfogalmazás szerepelt az elemi iskolákkal és a többi középfokú iskolával kapcsolatban hozott törvényekben is.

Klebelsberg koncepciójában a következő lépés az oktatás feltételeinek biztosítása: intézmények építése. Ezzel összefüggésben részben arról rendelkezett, hogy az ötezernél nagyobb lélekszámú településeken polgári iskolákat kell létesíteni, részben létrehozta a fedezet biztosítására az Országos Polgári Iskolai Építési Alapot, mely a kivitelezést lehetővé tette. Az 1925-26. évi költségvetés 2 millió aranykoronát különített el erre a célra. Meg is kezdődött a polgári iskolák építése, a törvény alapján 80 településen. A polgári iskolák építését egyébként még azért is fontosnak tartotta Klebelsberg, mert azokat a nyolcosztályos elemi iskola előkészítőinek is tartotta.49

Végezetül a törvény 9. §-a alapján a kultuszminiszter felhatalmazást nyert arra, hogy a polgári iskolai tanárképzés ügyét rendeletileg szabályozza. Ily módon szabad kezet kapva ezt a következő évben meg is tette Klebelsberg: a polgári iskolai tanárképzés egész rendszerét megreformálta. Ennek keretében egységesítette a tanárképzést, a képzés színvonalának emelésére összekapcsolta az egyetemi képzéssel, és a decentralizáció elve alapján vidékre, nevezetesen Szegedre helyezte az így létesített új intézményt.50

A középiskolák reformjára 1924-ben és 1926-ban került sor a klebelsbergi iskolakoncepcióban. Az 1924. évi XI. te. a fiú, az 1926. évi XXIV. te. a leány középiskolákról intézkedett.51 Mindkét törvényről elmondható, hogy azok a modernizáció jegyében születtek, bár — főleg a fiú középiskolai reform — elég sok vitára adott okot. A középiskolákkal szembeni társadalmi elvárások alapvető vonását, nevezetesen hogy azok a felsőfokú tanulmányok előkészítését kell hogy vállalják, nem változtatta ugyan meg a kultuszminiszter, azonban az eddiginél sokkal differenciáltabb rendszert hozott létre. Utaltunk már arra, hogy Klebelsberg kultúrpolitikai koncepciójában a természet- tudományok támogatása milyen fontos helyet foglalt el. Ennek jegyében már a középiskolákban lehetőséget kívánt biztosítani arra, hogy ne csak a hagyományos humán beállítottságú gimnáziumokban tanulhasson az ifjúság, hanem a modern követelményeknek megfelelően a természettudományos képzés is nagyobb teret kapjon. A fiúk számára a már meglévő, elsősorban a klasszikus műveltséget és a klasszikus nyelveket oktató gimnázium mellé létrehozta a reálgimnáziumot, melyben a természettudományok és a modem nyelvek kerültek előtérbe. Mindkét gimnázium érettségit adott, s mindkettőből

49 Huszti József: i. m. 230-231. p.

50 A polgári iskolai tanárképzés reformjának ismertetését itt most nem részletezzük, hiszen másutt megtettük. L: Tanárképző főiskola létesül Szegeden In: Főiskolánk a szegedi sajtó tükrében Szeged, 1993. A polgári iskolai tanárképzés és annak reformja In: Gróf Klebelsberg Kuno emlékezete Szerk. Klebelsberg Éva. Bp., 1994. Változások Szeged kulturális életében az 1920-as években In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXIV. Szerk. Blazovich László. Szeged, 1997. L. még dr. Simon Gyula idézett művét, DR. BERECZK1 SÁNDOR: A Tanárképző Főiskola 100 éves története. Szeged, 1973. és LADÁNYI ANDOR: Klebelsberg törekvései a felsőoktatás intézményhálózatának átalakítására. Bp., 1994. 17-21. p.

51 Magyar Törvénytár 1924. Bp., 1925. 152-160. p. és Magyar Törvénytár 1926. Bp., 1927.’ 284- 294. p.

250