Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Mályusz Elemér: Miért lettem történész? A kéziratot sajtó alá rendezte,a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta Soós István

ban) sem találtam meg sem Hammert61, sem Zinkeisent.62 Az előbbit valóban kértem tőle, de az utóbbi nevét most hallottam először. Ki ő, és hol van hazája, erről a Lexikonból szereztem tudomást. Közvetlenül maradandó ismereteket Bécs topográfiájáról szereztem. A Kaltenberg, a Belváros, a Kanal, akkor lettek ismertek előttem. Kabdebo bibliográfiájáról63 is ekkor szereztem tudomást, elég lesújtó érzéssel és sajnálkozással hogy sem ezt, sem a benne felsorolt műveket nem használhattam fel. A „teljesség” követelményének lehetőleg eleget tenni, ekkor már természetes volt előttem.

A dolgozat elkészült a nyáron, a gimnáziumban be is mutattam, felolvastam. Mondanom sem kell, hogy csúfos kudarc ért. Bírálóm Fellegi Andor64 volt, idősebb tagöccse akkor már osztálytársam volt (az A. és B. osztályokat ekkor csapták össze egyetlen V.-be) s ő irgalmatlanul lehordta stílusomat. Tátik, tetik, mondta, sok a passzív szerkezet. Igaza volt. Válaszom is gyengén ütött ki. Arra a kifogására, hogy a világtörténeti háttér nem elég részletező, az volt az érvem, hogy Weiss János világtörténetét65 elolvasva, abban sem találtam oly részeket, amelyek dolgozatomból hiányoztak. (Itt zárójelben meg kell jegyeznem, hogy a méltán elfeledett Weiss a gráci egyetemen a világtörténet tanára és egy 22 kötetes hatalmas terjedelmű világtörténet szerzője volt. Aránytalan beosztású művének túlnyomó része a francia forradalom korával foglalkozott. Mint egyházi, „klerikális” szellemű író vonta magára Szabó Ferenc bánáti falusi plébános figyelmét, aki azt a 3. kiadás után lefordíttatta és kiadatta (1897— 1905)66. A könyv Balanyi szobájában is helyet kapott, mivel a derék plébános ajándékul elküldte az iskoláknak, legalább a szerzetesieknek. A világtörténet rengeteg könnyen megjegyezhető adatot tartalmazott. Egyetemi hallgató koromban az ókort tárgyaló kötetéhez egy antikváriumban olcsón hozzájutottam és a belőle szedett adatok, reflexiók, feleleteimbe szőve, szokatlanságukkal meglepték filológiai cenzoromat.

A kommunizmus alatt67 kacérkodtam a gondolattal, hogy inflációs „fehér” pénzemet a sorozat megszerzésére fordítom, — erősen vonzott, hogy több folyóméterrel megnövelem könyvállományomat, felkerestem tehát a központi papnöveldében Szabó budapesti barátját (és bizományosát), Kiss János professzort, ő azonban sajnálkozva közölte, hogy nincs példánya. 1920 elején kaptam ugyan tőle értesítést, hogy a nagy mű immár rendelkezésemre áll, akkorra azonban számomra közömbös lett. így máig sem tudom, mi volt a mű jellege. Osztrák olvasóközönségének kellett lennie, mert 1915-1922 R. Kraliknak módjában volt a 23-28 kötetekkel tovább folytami.68 Az ókori

1 HAMMER-[PURGSTALL], JOSEPH: Geschichte des Osmanischen Reiches. Bd. 2. Vom Regierungsantritt Suleiman des I. bis zum zweiten Entthronung Mustafa des I. 1520-1623. Vom Regierungsantritt Murad IV. bis zum Frieden von Carlowitz. 1623-1699. 2. verbesserte Auflage. Pesth 1840.

62 Zinkeisen, Johann Wilhelm: Geschichte des osmanischen Reiches in Europa. T. 1-7. (T. 8. Register) Zusammengesetzt von J. H. Möller. Hamburg-Gotha, 1830-1863.

63 KABDEBO, HEINRICH: Bibliographie zur Geschichte der beiden Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1683. Wien, 1876.

64 Fellegi Andor, aki a piarista gimnázium kiváló latinistája volt, két évvel járt Mályusz Elemér fölött. Az 1920-30-as években az Est-lapoknál volt újságíró.

65 WEISS, JOHANN BAPTIST: Lehrbuch der Weltgeschichte. Bd. 1-22. Graz, 1891-1898.

66 WEISS KERESZTELŐ JÁNOS: Világtörténet. Többek közreműködésével fordította és kiadta Szabó Ferenc. 1-21. Temesvár-Nagybecskerek, 1897-1905.

67 Azaz a Tanácsköztársaság idején.

68 KRALK, RICHARD VON: Allgemeine Geschichte der neueren Zeit von 1815 bis zur Gegenwart. Bd. 1-6. [23-28.] Graz-Leipzig, 1915-1923.[!]

19