Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Berta Tibor: A szegedi tanyai iskolák története 1867-ig (Vázlat)
lakosok amennyire csak lehet a tanítás jótéteményeit mindnyájan élvezhessék, tehát, hogy az érintett meghatározásban ne szorosan a kapitányságok, hanem inkább a helyiségek vétessenek tekintetbe.”84 Eszerint az alsótanyai részen 12 iskola felállítását javasolták. Ezek után az alkalmazandó tanítók javadalmazásáról és az iskolák fenntartási költségeiről történt megegyezés: 1/ a város a tanítóknak 100 forintot fizet, amelyből 80 a tanítóé, 20 forintot pedig az iskola szükségleteire kell fordítani, 2/ a lakosság minden egyes tanítónak 17 köböl rozsbúzát, 25 véka burgonyát és a téli fűtésre 25 kereszt búzaszalmát szolgáltat. A fűtéshez a város is hozzájárul 200 kéve rőzsével, melyet a tanyai lakosoknak kell a tanítónak elszállítani, 3/ a terménybeszolgáltatási kötelezettség minden tanyai lakosra egyaránt vonatkozzék, természetesen a birtokuk nagyságának függvényében, 4/ Minden állandó iskolához a tanítónak adjanak veteményeskertet és faiskola céljára 1 lánc földet. „Az iskola helyet, s a fölépítést illetőleg a jelenvolt kapitányok egyhangúlag azt kívánták: hogy keressék meg a nemes várost az iskolahelyek és veteményesek megszerzése, valamint az építés fölvállalására. Az építkezési anyagok összehordását pedig a lakosság teljesítse.”85 Továbbá kijelölték azokat a házakat, amelyekben az új iskolák felépítéséig ideiglenesen iskolák működhetnek. A következő napon a küldöttség a kapitányokkal együtt a kevésbé ismert helyeket be is járta. A felsőtanyai kapitányokkal a küldöttség november 13-án találkozott a városházán és hasonló megállapodásra jutottak, mint az alsótanyai kapitányokkal. Az iskolák számát a felsővárosi tanyákon nyolcban határozták meg. A kapitányokkal történt tárgyalások után a küldöttség saját észrevételeit is megfogalmazta a tervezetben. Az állandó iskolák helyének meghatározásánál nagy elővigyázatosságra van szükség, nehogy csak néhány gazda kényelmét szolgálja az iskola. Az építkezés megkezdése előtt ismét be kell járni a helyszint, és csak ezután kell véglegesen dönteni, hogy a kérdéses helyen valóban szükség van-e állandó iskolára, vagy elegendő járóiskola86 felállítása is. Javasolták még, hogy ahol lehetséges, ott a város szabad földjén építsék fel az állandó iskolát, ahol viszont nem, ott a lakosság szerezze meg az építkezési telket. Az építkezés megkezdése előtt pontosan fel kell mérni a tankötelesek számát. Ennek megfelelően kell megépíteni az egyes állandó iskolákat. A tervrajzokat előzetesen célszerű lenne bemutatni a tanügyi bizottságnak. A bizottság kevesellte a tanyai kapitányok által az építkezéshez felajánlott segítséget. „Minthogy a városi pénztárból adandó segedelemmel a szállási iskolatartás fölöttébb megkönnyíttetik és az iskola felállítás a szállásiakra megbecsülhetetlen s egyedül általunk élvezhető jótétemény, méltányos hogy a fölépítés terhét a szállásiak a kapitányaiktól felajánlottnál nagyobb mértékben viseljék. Különben ők az építést jóval csekélyebb költséggel bevégezhetik, mint amennyibe az a nemes városnak kerülne. Vélemé8J Uo. 85 Uo. 86 Jelentése: olyan iskola, amely két különböző helyen működik egy tanító vezetése alatt. Az oktatás helyszíne meghatározott időkben cserélődött (általában kéthetente). Célja az volt, hogy minél több gyerek járhasson, ha megszakításokkal is olyan iskolába, amely elérhető távolságra van tanyájuktól. Nevezték még ugró-, vagy mozgóiskolának is. 195
