Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Berta Tibor: A szegedi tanyai iskolák története 1867-ig (Vázlat)

Kreminger Antal 1841 októberében ismét beadvánnyal fordult a városi tanácshoz a fiókiskolák ügyében. Hálás köszönetét fejezte ki, hogy a város anyagilag támogatja a fiókiskolákat. Egyben pontos kimutatást is mellékelt, hogy a nyolc működő fiókiskola fenntartása addig mennyibe került és hány tanuló jár ezekbe az iskolákba. A nyolc iskola közül az 1840/41-es tanévben három Szeged belterületén (Móraváros, Tabán és Alvég), míg öt a külterületen működött. Egy tanyai iskola volt a Felsőtanyákon, egy Röszkén25 és három az Alsótanyákon. A tanulók létszáma a külterületi iskolákban a következő volt: 1/ özv. Gémes tanyai iskola (Felsőtanya): 45 tanuló (25 fiú, 20 lány), 2/ Röszkei iskola: 102 tanuló (51 fiú, 51 lány), 3/ Alsónagyszéksósi iskola: 67 tanuló (33 fiú, 34 lány), 4/ Felsőnagyszéksósi iskola: 33 tanuló (18 fiú, 15 lány), 5/ Lengyel tanyai iskola: 31 tanuló (15 fiú, 16 lány).26

A Szegedi Híradó egy 1861-ben megjelent cikke szerint hét „ingyenes”, azaz fi- ókiskola működött a tanyákon. Az elsőt Melicher János lelkész nyitotta meg 1837-ben Zabosfán, ahol a tanító Pataky János volt. „A tanyaiskolák helyiségéül sokáig egyes jólelkű gazdák által e célra átengedett, vagy pedig az illető plébániai egyház költségén kibérelt házak szolgáltak, s náluk a tanítók minden egyes gyermek után járandó 30-48 kr. tanpénzi fizetésűk mellett sorbatartás útján élelmeztettek, mely körülmények, jóllehet a tanyaiskolákat valami kitűnő fényes polcra nem állíták, azonban annyira mégis megerősíték, hogy még a forradalom — mely a városi iskolák nagyobb részét bezárta — sem volt képes azokat eltörölni.”27

A legnépesebb tanyai iskola természetesen a röszkei volt, mivel itt nem voltak olyan nagy távolságok a tanyák között, településszerkezete faluszerű volt. Nem véletlen tehát, hogy erről az iskoláról tudunk a legtöbbet 1853-ig. A város ezt a külterületi iskolát vette először védőszárnyai alá, azaz az első városi (községi) tanyai iskolának a röszkeit tekinthetjük. A felsorolt többi tanyai iskola sorsáról szinte semmit sem tudunk. Valószínű, hogy mivel ezeknek a költségeit nem vállalta fel a város, előbb-utóbb elsorvadtak, megszűntek. Azt viszont levéltári forrásból tudjuk, hogy valamelyik nagyszék- sósi iskola 1843-ban még fiókiskolaként működött.

A röszkei fiókiskola 1840. május 1-jén nyitotta meg kapuját özvegy Gábor Ilka házában. Három évre vették árendába ezt a házat, udvarral és kerttel (öt vékás föld) együtt. 55 forintba került a bérleti díj évente. Kreminger beadványának mellékleteként fennmaradt a röszkei iskola költségjegyzéke 1841 szeptemberéig. A tanító fizetése 15 forint volt havonta. A tanév 11 hónapból állt. A szünidő szeptemberben volt és erre a hónapra a tanító nem kapott fizetést. Az iskola felszereltségére a ráfordított költségek tételes felsorolásából következtethetünk. 24 darab ABC-s könyvet és kiskatekizmust vásároltak. Ezenkívül volt egy feketetábla, egy ABC-s tábla és természetesen padok. A röszkei fiókiskola fenntartása megnyitásától kezdve 1841 szeptemberéig összesen 335

Röszke (Reszke) közigazgatásilag Szegedhez (Alsótanya) tartozott, de Bél Mátyás már a 18. században, mint önálló kertészséget írta le. (BÉL MÁTYÁS: Csongrád és Csanád megye leírása. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980/81-2. Szeged, 1984.)

26 CsML, SzVT iratai 3190/1841.

27 Szegedi Híradó (SzH) 1861. okt. 12., okt. 16. (A cikket Varga Ferenc írta. Címe: A szegedi ta- nyaiskolák.)

189