Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Mályusz Elemér: Miért lettem történész? A kéziratot sajtó alá rendezte,a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta Soós István

tessé, feledésbe is merült előttünk. Mi magunk, akiknek otthon volt családi „könyvtárunk” Szalay-Baróthyt22 olvasgattuk.

Egy előadása örökre emlékezetes maradt számomra. Talán a tankönyv kapcsán, talán csak függelékül szólt a szerzetesrendekről. Tűzzel és kedvet csinálva, hogy a Pallas Lexikon címszavait elolvassam, kijegyezzem. Különösen megragadott a magyarázatnak a pálosokról szóló része.23 Szívem feldobogott, amikor értesültem, hogy az egyetlen magyar eredetű rend, s büszkeség töltött el, hogy nekünk is volt saját rendünk. A legendát ismertetve Balanyi kiemelte, hogy a rend jelvénye a holló s azért is látható a budapesti egyetemi templom, mint egykori pálos templom kerítésén a holló. Valahogy úgy képzeltem, hogy a kerítés kőből épült, s a madár bizonyára festve van. Csak évek múlva, érettségi után, amikor megismerkedtem Budapest épületeivel, láttam meg, hogy a vaskerítés holló-alakzataira gondolt tanárunk. Magyarázatai, a lexikoncikkek és Kürcz kis füzetkéje24 ébreszthették fel bennem az érdeklődést, amelynek eredménye lett, hogy pesti tanár koromban, amikor már időm volt és módját ejthettem, belemerültem a pálos történet kútfőinek vizsgálatába és megírtam azt a cikkemet, amely a rendet a XV-XVI. sz. fordulóján a Devotio modema magyarországi propagálójának tüntette fel25, egy új, „modem” szellemi áramlat úttörőjének, majd 1961-ben, amikor Balanyit, születése 75. évfordulójára barátai és tanítványai egy kéziratos emlékkönyvvel lepték meg s engem is kitüntettek felkérésükkel, hogy lépjek közéjük, ily tárgyú, című dolgozattal jelentkeztem. Biztos voltam, hogy az ünnepelt örömére. Valóban el is nyertem dicséretét, köszönetét, ilyen formán: Keresve sem találhattál volna más témát, amellyel nekem nagyobb örömet szereztél volna... A 13 éves diák szíve reagált akkor még mindig, félévszázad után, tanára ösztönzésére. Hadd áruljam el, hogy a probléma nemcsak sokat foglalkoztatott, hanem varázsának szívesen adtam át magamat ismételten, remélve, hogy olvasóimban sikerül hasonló érdeklődést keltenem. Ezért is ajánlottam részletesen kidolgozott első részét, amelyet Esze Tamás folyóiratának, az Egyház- történetnek 1945. évfolyamában (1-53. 1.) megjelentetett26, a Bemardinumnak, emlékezésül a védelemre és a vendégbarátságra, amelyet falai közt az ostrom alatt élveztem27, közöltem lengyel fordításban a Balanyi-Emlékkönyv variánsát a Jan Dabrowski tiszteletére kiadott emlékkönyvben28, végül beépítettem megállapításaimat az „Egyházi társadalomiba29.

22 Helyesen: Szalay — Baróti. — Utalás SZALAY JÓZSEF: A magyar nemzet története 1-4. Bp., 1879-1883. — Az első kötetet I. Nagy Lajos haláláig Bodon István írta. Mivel ez a rész túlságosan populáris volt és szemléletében is elavult, Baróti Lajos újra írta. Innen a szokásos bibliográfiai hivatkozás.

23 A Pallas Nagy Lexikona. XIII. Bp., 1895. 750-751. p.

24 KÜRCZ ANTAL: A pálosok eredete. In: A Budapesti V. kér. gimnázium értesítője az 1881-1882 évről. Bp., 1882. 14-28. p. és A magyarországi Pálos-rend története 1. A legrégibb időktől a mohácsi vészig. Bp., 1886.

23 A pálosrend és a Devotio modema. In: Budapesti Szemle, 1944. 266. k., 778. sz. 95-100. p.

26 A pálosrend a középkor végén. (...)

27 Budapest 1944-1945. évi orosz ostromát Mályusz a ciszterciek rendházában (Budapest VIII. kér. Horánszky u.) vészelte át.

28 Zakón Paulinów i devotio moderna. In: Medievalia. W 50. rocznice pracy naukowej Jana Dabrowskiego. Warszawa, 1960. 263-283. p.

29 Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp., 1971. — A pálosrendről 1. 257-274. p.

12