Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
tavalyi tehene, 1 öreg és 1 tavalyi kancája, 4 pár ökre; Tombácz Andrásnak 3 öreg és 2 tavalyi tehene, 1 öreg és 1 tavalyi kancája és 4 pár ökre; Tombácz Mártonynak 3 öreg tehene, 1 tanított csikója és 4 pár ökre volt. Az 1808/09. évi összeírás szerint Tombácz Gáspár kertésznek 2 kocsis lovát, 2 jármos ökrét, 2 tehenét, 100 kéve nádját, valamint egy munkását, három szolgálóját, egy felnőtt férfit és 2 apróbb nőt írták össze. 1809-ben Josephus Tombácz hospes nevével az új polgárok lajstromában találkozunk (L. a 24. sz. táblát). Tombácz József katolikus volt, magyarnak vallotta magát, a polgárok sorába való bevételért pedig 25 Ft-ot fizetett. 1813-ban a város fegyveres polgárságának lajstromában szerepel közemberként Tombácz István is (L. a 26. sz. táblát). 1836/37-ben Tombácz József polgárfi, katolikus, magyar, molnár, valamint a másik Tombácz József, polgárfi, katolikus, magyar, csizmadia, végül Tombácz Istvány polgárfi, katolikus, magyar, gazda, a szegedi polgárok körébe kerültek. A család tehát ekkor magyar és tősgyökeres szegedi polgár család volt. Hogy valójában milyen nagyszámú családról esik szó, mutatja a 10. sz. tábla is. Azon a következő családtagokat találjuk: Alsóvároson: Tombácz Antal, neje, három fia, két lánya; Tombácz István, neje, két lánya; Ifj. Tombácz István, neje, fia, két lánya; Tombácz József, neje, két fia, lánya; Tombácz István, neje, három fia, lánya — összesen 27 fő. Felsővároson: Tombácz György, neje, két fia, két lánya; Tombácz Mihály, neje, öt fia, lánya, özv. Tombácz Antalné öt gyermekével; Tombácz Pál és neje; Tombácz József, neje és öt gyermeke; Tombácz Ferenc, neje és 4 gyermeke; Ifj. Tombácz József, neje és hat gyermeke — összesen 43 fő, vagyis 1848-ban Szegeden összesen 70 Tombácz családtag volt. A kutatásaim folyamán fölmerült a kérdés: dalmata származású-e a Tombácz családnév. Alsóvároson már majdnem 300 éve élnek, és legalább 200 éve magyaroknak vallják magukat. Emellett azzal a kérdéssel is foglalkoztam, hogy eléggé szlávos-e a családnév. Ez utóbbi kérdés számomra egyértelmű volt. Ugyanis a családnév a helyi hozzátartozást jelenti, mint pl. vukovári=Vukovarac, szegedi = Szegedinac, tom- bai=Tombácz. így tehát mégis fölsoroltam a dalmata családok közé — Zivko Mandic- féle összeírását követve — a Tombácz családot is. VEDRES (VEDRIC, VÖDRITS, VÖDRÖS) A Dugonics család mellett a Vedres a másik legjelentősebb szegedi család. Azért, horvát, mert a Vedres család valójában nem dalmata (bunyevác), de mivel Szegeden külön nem emelték ki (csak kivételesen) a horvát nációt, így a Vedres család is dalmata lett Szegeden. Az eredetileg horvátországi származású Vedric család Szegedre származott ága Vedres Györgytől eredt. A családnév a vedro (veder, vödör) illetve vedrik (patakmedri tisztás), vagy a vedriti (derülni) szókból ered. Vedres György mint a Szegedre letelepült család ágának alapító tagja 1760 körül került Szegedre. Ekkor 25 éves volt (1735-ben született a horvátországi Globócban), és a letelepedése után négy évvel, 1764. október 20-án bevették a Szeged város polgárai 125
