Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében

Ugyanebben a korszakban találkozunk a Siskovics család tagjaival Felsővároson is. Ott 1740-ben Siskovics Pál háztulajdonos.213 1766/67-ben a Palánkban ismét találkozunk a Siskovics családnévvel. A család tulajdonában volt egy ház, amelyben 1777/78-ban Paulus Mihalovics dalmata csizmadia élt (L. a 19. sz. táblát).

Siskovics József, András szenátor fia, 1719. július 2-án született Szegeden.214 Reizner János írta: „mint 19 éves ifjú 1741-ben (sic!) az akkor felállított gróf Haller- féle gyalogezredbe (31. sz. magyar gyalogezred) önkéntesen lépett be. Ez ezredhez akkor, a felkelési kötelezettség megváltásképp, a város saját fiaiból 48 vitézt állított ki, méghozzá a város költségén felruházva és felszerelve. A tanult és megnyerő külsejű ifjú már egy év múlva kapitány lett. A harcmezőn magát kitüntetve, 1750. évi december 31-én őrnagyból egyszerre ezredessé lett előléptetve. 1753. évi január 15-én a Károly főherceg nevét viselő ezredhez helyeztetett át, és 1756. évi március 15-én bárói rangot nyert. A Kolin mellett 1757. évi június 18-án kivívott fényes győzelemben Siskovichnak az ezredben szolgáló nagy számú szegediekkel döntő része volt. A porosz csapatokat, melyeket Nagy Frigyes személyesen vezényelt, öt ízben visszaszorította, s ezáltal az ütközet sorsát eldöntötte. Ekkor tábornok lett s a kolini győzelem emlékére alapított Mária Terézia katonai lovagrendnek középkeresztjét nyerte. 1758-ban Darmstadtnál a poroszokat igen szorongatta, s részt vett a hochkirchi csatában, ahol bár súlyos sebet kapott, de gránátosai élén maradt, kik így két erődöt elfoglaltak, s az ellenség ágyúinak javarészét leszerelték. 1759. évi november 20-án Maxennél újabb diadalt aratott; 1760-ban pedig Daun tábornagynak táborkari főnöke lett. 1762-ben a 37. sz. gyalogezredet kapta tulajdonul, s 1763-ban az udvari haditanács tagjául nevezték ki. A hubertsburgi béke után altábornagy, 1767-ben táborszernagy, s mint ilyen a bánáti határőrség főfelügyelője. 1775-ben Galícia, 1779-ben pedig Csehország vezénylő tábornoka lett. 1775. évi október 13-án grófi rangot nyert. Hazafiságát fennmaradt magyar levelei hirdetik. 1783. évi december 18-án meghalt Prágában. Neje Harucker Borbála bárónő volt, de leszármazói nem maradtak. A bács- és baranyamegyei Sisko- vichok oldalági örökösei.”215

Bajalics Ádám mellett tehát Siskovich József a másik szegedi dalmata leszármazott, aki szép katonai pályát futott be.

SZIROVICZA (SZIROVICSITY)

Az egyik legrégibb dalmata család Szegeden. Első említése 1700-ból: Martinus Szironyica. Szirovics-, Szirovicsichként is írták. A családnév a sirov (nyers) szóból, illetve sirovica (egy fajta étel; de lehet nyers fa is)216 szóból ered. A családnév a 17. századból ismert.

Deszken, 1759-ben Szőregen is megjelentek a család tagjai. Mivel Magyarországon csak e három településen fordult elő e családnév, a mai Sziroviczák a dalmaták

213 Uo. 1740. okt. 23. 528. o.

214 REIZNER JÁNOS: Szeged története III. 101. p.

215 Uo. 102.

216 Zivko Mandic i. m. 399. p.

123