Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)
Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében
RUBCSICS 1750/51-ben háza és kertje volt özvegy Stephanus Rubcsicsnak. A családnév a rupcic (kendőcske, zsebkendő) horvát szótól származik. 1752/53-tól Stephanus helyett Antonius Rubcsics neve szerepel az összeírásban. Tulajdoni állapota nem változott. Megörökölte Stephanustól házát, kertjét és két boroshordóját. Földművelő volt. Neve 1766/67-ig található. 1813-ban a Város fegyveres polgárságának lajstromában föltűnt Rubcsics Sebestyén neve (L. a 26. sz. táblát). SAJNOVITS A családnevet a török Sahin név Sajin, Sajno, Saja, Sajó változatai alapján elszlá- vosították Sajnovicra, majd a magyarosabb Sajnovits formában alakították át. Első említése az 1720. évi úrbérben szerepel Georgius Sajnovics-ként. E családhoz tartozott az a Julianna, akinek vezetéknevét 1727-ben Sajnavnak írták.192 A 18. század első felében jelentős dalmata család Sajnovics Illésé. 1724-ben a kommunitás tagja volt és vásárbíró. 1725-ben ismét vásárbíró. 1736-ban a város szószólója volt.193 1723-ban a Palánkban egyike volt annak a nyolc dalmatának, akik abban az évben adóztak (L. az 1. sz. táblát). Mint adózó szerepel a 2., 3., és 4. táblán. 1724-ben Ilia (Elias) Sajnovics mellett Gyúró Sajnovicscsal is találkozunk a Palánkban (L. az 5. sz. táblát). Elias Sajnovics szűcs, adózott azonban legelői után is (L. a 8. sz. táblát). 1738- ban egészségügyi ellenőr lett.194 1750/51-ben a Palánkban Josephus Sajnovits csizmadiának háza, 3 boroshordója és kertje volt. Ekkor már a Sajnovics család legjelentősebb szegedi polgára Sajnovics Éliás halott. 1741. február 5-én a városi tanács irataiban olvashatjuk: „Ezen alkalommal felolvasták Siklós város levelét, minthogy Fazekas Mihály csapata 3 forintért vásárolt; amelyből a néhai SAJNOVICS ÉLIÁS a siklósiaknak bort adott.”195 így tehát az az özvegy, akit az 1760/61-i összeírásban találunk (L. a 21. sz. táblát) nem ugyanaz a Sajnovics Éliás, aki a 18. század első felében fontos szerepet töltött be Szeged város életében. Ennek az özvegy Sajnovics Éliásnak a neve 1770 után eltűnik az oklevelekből. Josephus Sajnovits neve még korábban — eltűnik az okiratokból. Az anyakönyvekben 1799-ben találkozunk utoljára Sajnovics család tagjaival. SARAC (SARECZ) Azon szegedi dalmata családok egyike, amely megörökítette nevét a városban. A családnév a sarac szóból ered, amely tarkát jelent. Zivko Mandic e szót azonban alkalmazza még a ravasz emberre is, valamint egyéb tarka állatra.196 192 Zivko Mandic i. m. 277. p. 193 Ruszoly József i. m. 18. p. 194 CsML, SzVT Tü. jkv. 3. k. 1738. jún. 23., 347. o. 195 Uo. 570. o. 196 Zivko Mandic i. m. 392. p. 119
