Tanulmányok Csongrád megye történetéből 26. (Szeged, 1998)

Heka László: A bunyevácok (dalmaták) Szeged életében

Az egyetlen, aki e nevet viselte, Zakó (Zacharias) Gercsics (Gercsich) volt. A 18. század elején jelentős szerepet töltött be Szeged életében. Már 1697-ben előfordul a neve a palánki telekkönyvbe. 1702. május 3-án 24 forintért megvette Peti Péter csiz- mádiától a 8 öl hosszú és 3 1/2 öl széles telkét, majd ugyanezt a háztulajdont 1705. február 16-án eladta 12 forintért Rácz Alexi- K. Ez utóbbi bejegyzést azonban egy egykorú kéz erős, vízszintes vonallal törölte.160 A telekkönyvben Gerchich Szákóként szerepelt. Kereskedő volt, és 1720-ban a tisztújításon a külső tanács egyik elhalt tagjának helyébe őt választották.161 1724-ben ismét tagja a külső tanácsnak. 1733-ban meghalt és helyébe a kommunitásba a szerb Vojnovics Milost választották. Gercsics Zakó tekintélyes ember volt Szegeden, hiszen haláláig viselte a kommunitásban a tagságot. 1723-ban ő fizette a dalmaták közül a legnagyobb adót (L. a 2. sz. táblát). Bajality Mihály 20 Ft-al adózott, Zakó Gercsics pedig 44 Ft-ot. Az 1732/33-ban készített adólajstromban már nem szerepel a neve, mivel meghalt. Az 1724. évi céljából című jegyzékben (L. az 5. sz. táblát) Zacharias Gercsics szerepel, mint a legvagyonosabb dalmata. Háza volt, 100 vemhes tehene, 7 meddő tehene, 80 három éves bikája és üszője, 4 hámba fogható lova, 1 méneslova, 2 kapás szőlője, 1 hordója. Pálinkafőzéssel is foglalkozott. Vagyoni állapotáról tájékoztat a 8. sz. tábla is.

GIBITZ (GIBICS)

Már 1724-ben találkozunk Gibicz András gombkötő zsellér nevével. 1750/51-ben már háza volt, 10 boroshordója, 1 műhelye és egy kertje. Nála lakott Ioanes Gibitz zsellér, akinek 2 kettős ekéje és egy kertje volt Szentmihályteleken. Andreas Gibitz az 1768/69-i palánki összeírás szerint abban az évben megözvegyült, az 1773/74-i összeírásban pedig már nem szerepel, így valószínűleg meghalt.

Andreas Gibitz, pontosabban Gibitz András nevével utoljára 1771-ben találkozunk. Ekkor „a tanácshoz intézett kérelemben Horváth Péter főcéhmester, Grebenits Miklós atyamester, Szilágyi Márton bejáró és Gibitz András ugyanis azt adják elő, hogy a királynő asszony eltörülvén minden filiális articilusokat és céhet, ennélfogva most már ők is Atyacéhet szerveztek, melynek 31 pontból álló magyar szabályait megerősítésre be is mutatták. Ezeket a királynő még ugyanaz évben meg is erősítette.”162

A családnév Gibics-féle változatát 1747-ben találjuk Anna Gibics nevében. A Gibitz családnév utolsó említése az 1810. évi Polgári katonaságnak Szabad királyi Szeged Városában Magyar Gyalog Ezredes kapitány Battalliombeli Illák százada című összeírásban található Gibitz Ferenc. Harminc éves volt, és közemberként szerepel az összeírásban.

160 Kenéz Győző — Szakály Ferenc i. m. 70. p. (Pag. 5. 33. sz.)

161 Reizner János (Könyves J.) i. m. Szegedi Napló, 1890. márc. 23., 82. sz., 6. o.

162 REIZNER JÁNOS: Szeged története III. Szeged, 1900. 456. p.

104