Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Egy Krónika Lapjaiból (Nagy Ferenc-féle változat)
lett; - 1860 közönséges vagy jó termés is volt, széna és kukorica igen sok, búza ára 5 pengőtől 9 ig, árpa 2 tői 3 ig, szalona 50 váltótól 70-ig volt, ekkor be végezték a regulációt a nagy gáton, hogy az árvíz et megtartották május 4-dikén bokáig érő hó esett; - 1861 be búza árpa közönségesen termet, kukorica igen . 5 czüken, márciusban a fák virágoztak de áprilisba ojjan hideg lett hogy minden első hajtás el fagyott, és gyümölcs semmi sem lett, szentesen pünköskor kezdtek a fák fakadozni, búza 7 pengőtől 9 ig ezen évbe a császár a porczió Exzeeutióval60 kezdte szedni legelsőbb és a marha vész uralkodott. 1862-be búza termett, közönségesen árpa igen kevés és vékony, szemű, kukorica is igen kevés 10 lett, de a réti földeken minden jól termett, Szeptember 3 dikán csépán 21 ház megégett, széna kevés lett sarjú semmi sem, búza ára 7 tői 10 pengő frt, és késő őszi szántás lett, a Református gyülekezet száma 17205 lélek, halott az 1846-ba az egész város volt 21000 lélek, egy molnár nevezetünének 3 gyermeke született; 1863-ba termésre nézve a mi a legszűkebb, néhol a vető magot sem adta meg, 15 hanem a réteken a legnagyobb tó fenekbe lett jó termés, nevezetesen a sujmos tóba, Csigába, Bökénybe, és a Landoiba, széna nem termet, a juh az éhség miatt el pusztult, semmi mező nem volt, a szarvas marha éppen kellettlen lett, úgy anyira hogy egy fias tehén, vagy más marha, az előtt való évekbe a mék vót 80. 90 vagy 100 pengő forint, takarás után nem adtak érte többet, 10 vagy 15 pengő 20 forintnál azt is vidéki kereskedők, sokann Erdélybe mentek telelni, őszei vetni nem tudtak mert nem volt mit, a Kormány osztogatott őszei vetni valót kölcsönbe leginkább 17 vármegyére, akik leg gazdagabb vármegyék szoktak lenni, tavaszi magot hasonlóképpen árpát kukoricát a szegények élelmezését gyakorolták természetbe, több kegyes adakozásokbó igy szinte a város vett gabonát a 25 számokra, kaptak búzát, árpát, kenyeret, sőtt még főtt ételt is, úgy ssinte az 1864 be is megjegyzendő az 1863 ba Deczember 13-dikán iszonyú szélvész ország szerte sőtt még külső országokon is, úgy hogy még Tornyokat is döntött el, Szentesen Vitális Mihálynak egy 20 öles száritó szinjit61 mely téglából volt rakva, a földszinig mely téglából volt rakva, a földszinig eldöntötte; -1864-be téli 30 vásár szombatján ój iszonyú szél fútt mivel hogy a föld színe száraz belőle porfergeteget és por fuvásokat csinált, a búzát ki horta a földből és a végett szűk termés lett, mert a búza vetések repcével fordultak fel. 1865 be igen hideg tél és rossz utak februarius 21-dikén el kezdett a hó esni harmad egész napig oly dühöngő fergeteg volt, hogy éppen nem lehetett sehova menni, házakat le temetet 35 embert legyalázott és meg fagyott, tavaszai a tavaszi vetéseket a hernyó meg a mi csak tavaszi volt. 1866 ba mindenféle gabona a legszebben mutatkodzott, úgy látszott hogy fél századokig sem lehet külömb termésre emlékezni, de május derekán igen hidegek jártak, úgy hogy már május 24 és 25-dikén ojjan fagy volt, _______________________________________________Nagy Ferenc-féle változat 6 0 erőszakkal végrehajtott adóbeszedés 61 20 öl = 38 m 95
