Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Egy Krónika Lapjaiból (Nagy Ferenc-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 forma a melyet még az 1739 körül harc dómnak hívtak, melyhez közel vagyon az ütközethez készült Eugen sánca a réti lapáj partján; - 1716 ba ezenn város a Tömösvári várat ostromló Császári hadsereg számára, kenyeret, sajtot, szénát, zabot, és egyébb élelemre valót szállitatt, a Reformátús iskola tanító meg unván a hit háborgatást és üldözést, Szőnyi Lőrinc el kisérte a lakosokat, a kik ott katonává lettek, mind Tömösvárnálmind Nándorfehérvámálpéldás jelét adták vitézsegöknek. 1720 dik év tájba a Császári sereget segítő szakaszokba akik a Tömősi, s Nándorfehérvárii várak be vételére bejöttek, a pestis beléjök esett, és a város alatt tartották az Contramaciót12 a főtiszteknek, közembereknek és lovaknak a lakosság szolgáltatott élelmet miután útnak indultak volna, fel szólították a város elöljáróit, hogy egyet nevezzenek ki magok közéül, a ki velők együtt Bécsbe fel fog menni, de a bírák ezen fel menést nem fogadták el, pedig azonn fő Tiszt azt mondotta, hogy ő Szentesnek azon jótétiért hogy hadseregét 3 hónapig illendően ellátták élelemmel, a Császár előtt ki eszközli, hogy örökös szabad város lesz, mivel még akkor földes ura nem volt, hanem az adót, az Aradi sóházhoz kellet hordani, és a kik a pestisbe meg haltak a Gógánpartba temették mind ruhástól együtt; -1747-be a Reformátusoktól a Templom a papház és oskoláéi vétetett, a kevés számmal meg telepedett Romai kathólikusoknak adódott, a Reformátusoknak pedig vájugból építettek magoknak egy kis Templomot, sindej tetére,ugyan csak az 1748-dik évbe azonn parancs jött és adódott ki a Templom építésre, hogy a Templom fala közzéleg kissebb darab téglát sem volt szabad tenni, pénzért fogadtak olyan aljas embereket, a kik titkon ara vigyáztak, hogy a vájóg közzé tesznek é valahol téglát, hogy az építést akadájózzék meg, vas palczakkal is keresték a téglát a fal rakás közt:. 1760 ba Husvét 2 dik napján a Templomon fejül 3 dik háznál a tűz ki ütvén, a város harmad része a Református vájugból épült Templommal hamuba dűlt nem lévén emberi erő a ki az iszonyú szélbe, a tüzet meg gátolni tudta volna, és igy azonn kis harang, a melyet Bődről hoztak a Busiak, Serkédiek, és Szépe famíliák, a széle egy kicsiny hejénn meg olvadt, és ugyan azonn harang az 1846 ba elis hasatt, mely templomnak újonnan való építésé úgy engedtetett meg, hogy a Torony a Templomtól két őlnyi13 távolságra legyen, melynek hejébe épült a mostani nagy Templom 1806-tól 1826-ig 1765 dik évbe Busi Jánosnevezetü ember foggott a Gógányi rétségbe egy harcsát 2 más 85 fontos14 volt 1768 dik évbe utazott Szentesen kersztül egy H.m.Vásárhelyi születésű ember, az akkori emberek állítása szerént még ojjat nem láttak, a magossága volt, 8 sukk és egy czoll lehetett mint 30 éves. Krónika meljis Szentes városának ... 12 visszavonulást, pihenőt 13 1 öl = 1,90 m, két ölnyi = 3,80 m 14 2 mázsa, 85 font = 242,5 kg (1 font = 0,50 kg) 86
