Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Szentes Várossának mostani nevéről s régi állásáról való jegyzetek (Erdei István-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 Szöllösi nagy Sántzból mind vissza botsátotta, a Török tatár világban sokat szenvedet a Város, A Kunok bejövetele után 1241ben 1527 be 1566ba és igy a törököktől s tatároktól Három ízben a Németségtől vagy mint a Magyarok nevezték Labantzoktol egy Ízben a Rátzoktol két Ízben is kiraboltatván fel égettettet a lakossoknak nagyob része menedék heje egyéb nem volt mint a Varos mellett el nyúló nagy réttség, anak utánna a Török e tájon lévő Uralkodása alat a Gyulai Basa Török Családokat szállított ide lakosoknak mely alkalommal Szentes Várossá Magyár lakossai a Város alatti rétségben Bőjtősi István nevezetű papjukkal Szent Ilona szigetében költöztek mej szomorú hejzet után a Magyarok közül némejek les hejekre álván sok törököket elfogtak és rabságba tartották, és Barta Jankó, Kerekes Ferkó, Zeke Pista Török Jóska, Bokor Martzi s többen őszve adván magokat egy éjtzaka Szentesből a Törököket ki zavarták három százat közzülök le nyakaztak az úgy nevezet Sáp halomnál mi után a Törököknek továb bátorságok nem lévén itt lakni elpusztul erői a tájról akik közzülök itt maradtak Keresztyénekké lettek a Magyarokkal öszsze házasodtak maradékaik mái napigis Török néven neveztettnek, Szentes Várossában az 1566lkEsztendőben a törököktől való félelemből az Órodi káptalan minden kintseit és irományaitZent Lászlóra horták mivel Zent Lászlót az Orodi káptalan bírta, és a Zent Lászlói határba eső Besenyőben egy kriptájban rejttették mejek mái napig is otton4 lapanganak ámbár az emberi kezek a hagyomány szájról szájra maradása után a mai időben az úgy nevezet Besenyői halmot tsak nem fenékéig ki ásták de a sok ember csontokon kívül semmi másra nem akadtak, 1514'k Esztendőben Dósa5 paraszt támadasa ezen város alat tanyázot mindenből kipusztitotta 1542lk Esztendőbe a Sáskák és egerek sokasága megemésztet minden gabonát 1598ba Nagy Marha dög mej a lakosokat minden barmaikból kipusztitotta 1605k Esztendőben a Temesvári Basa úgy ki pusztította ezen tájékot, hogy az emberek barom módjára magok húzták az ekét Török járomalat nyögöt a Város, mi után az 1672 és 1680lk év körül Dótzi Gergely aki a Simándi Orod megyében fekvő város volt Sz.György napjára eső piaci vássárra mintegy 800 főig felmenő haramia tsapattal be rontani törekedet amint hogy ajjas czélját a berontásba el is érte és a Vásárban a mi eleibe akadt mindent fel prédáit de a töröknek ez idő tájban az e viddéken parantsolt fegyveres seregével találkozván, akik is ezen haramia bandát le kaszabolták és elfogdosták e rablók csapatjában szégyenre azon időnek nem csak Magyarok de előkelő famíliákból való személyek is voltak a minő volt Dotzi Gergő Zentusnak a’birtokossa akiis töbekkel együtt Konstántzinápojba küldettet a Dotzifamiliámagvaszakattával Szentes Várossá a Királyi fiskusra6 szállót és hol egy hejre hol más hejre kellet hordani be az adót mint Aradra Erdéjbe és Gyúlára, és az 1686* Esztendőben ezen Varos alat verte meg a veteráni Császári Királyi Krónika meljis Szentes városának ... 4 ottan = ott 5 Dózsa György féle parasztfelkelés, 1514 6 királyi kincstárra 72
