Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Bevezetés
tagokból, részben helyi gazdákból állt, az egyes pontok kitöltésekor hivatkozott Petrák Ferenc krónikájára, mint amit a válaszadáshoz felhasznált.48 A krónika adatainak hitelességét bizonyítja Zsíros Katalin munkája, a krónikában előforduló helynevek többségével 1967-1974 között, még élő földrajzi névként találkozott, de a helynevek megtalálhatók a levéltárban őrzött XVIII-XIX. századi kéziratos térképeken is. A térségünkre vontakozó legújabb középkortörténeti kutatások is inkább igazolják, mint cáfolják a krónika adatait.49 Természetesen nem lehet és nem is kell minden adatot hiteles forrással igazolni. Az egyes szerzők, szerencsére leírták elsősorban a helynevekhez kötődően a szájról szájra terjedt hagyományokat, legendákat is. A krónikák szövegének közlésekor az egyes variánsokat az általam ismert utolsó szerzőkről, illetve másolókról neveztem el: Gólya Pál-, Bodnár Imre-, Erdei István-, Nagy Ferenc-, Csák Lajos-, Debreczeni István-, Polgár István-, Vecseri István-, Kenyeres János-féle változatnak, valamint Ismeretlen szerzőjű töredéknek. A krónikák közlésének sorrendjét elsősorban keletkezésük ideje határozta meg, kivéve az azonos ághoz tartozókat, melyek egymás után közvetlenül következnek (Gólya-Bodnár). A változatok szövegét igyekeztünk a tudományos igényeknek megfelelően, utólagos szerkesztés nélkül, teljes terjedelemben, betűhíven, a forrásközlés - szövegközlés szabályainak megfelelő módon (sorok számozása, teljes szövegközlés) közreadni. A Vecseri István-féle változatban, az eredetiben a krónika írója mind az évszámokat, mind a hónapok neveit nagyobb betűkkel és új sorba írta. Ezt a kiemelést az évszámok és a hónapnevek félkövér formátumával jelöltük. Célunk a krónikák közreadása volt, ezért csak a nehezen érthető, vagy mára megváltozott jelentésű szavakhoz adtunk lábjegyzetekben rövid, egy-két szavas magyarázatot. A krónika szövegének, tartalmának tudományos megalapozottságú kritikáját nem tartottuk feladatunknak - ez ugyanis több vonatkozásban újabb, alapos kutatások egész sorát igényelte volna. Az olvasók könnyebb tájékozódását kronológiai, személy- és helynévmutató segíti. Az időrendi mutatóban valamennyi a szövegekben előforduló évszám bekerült. Elsősorban terjedelmi okok miatt a személy- és helynévmutatóból kihagytuk a nem magyar illetve nem magyarországi neveket. A személy- és helynévmutató összeállításakor figyelembevettük a szavak összes változatát. Az idegennyelvi összefoglalókat Tóthné Lucza Edit (angol), Volosinné Lucza Éva (német, francia), és Volosin Vladimir (orosz) készítették. A kötet végleges szövegének kialakítása, a bevezető tanulmány elkészítése során szakmai tanácsokkal, kritikai észrevételekkel segítette munkámat Labádi Lajos, főlevélKrónika meljis Szentes városának... 48 Kis Bálint, 1836.: 1-41.,68-84., 310., 314-316. vő.: Kis Bálint, 1992. 53-59., 69-85.; Fényes Elek,1851. II.: 120-122.; Palugyay Imre, 1855.: 480-491.; Pesthy Frigyes helynévgyűjtésére vonatkozó iratok: CSML(SzL) V. B/146. b/ 208/1866. sz. 49 Zsíros Katalin, 1990.; Blazovich László, 1985.; Blazovich László szerk., 1996.; Paszternák István. 1996.; Rózsa G.-Vörös G. 1996. XXIV
