Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Krónika vagy Vissza pillantás az 1736ik évtől fogva jelen időig (Debreczeni István-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 Debreczeni István-féle változat mindent elpusztított eza pusztító elenség kelet felől jővén és lasan kén anyira elszaporodott hogy midőn a nap feljővén és a harmat valamenyire kezdett száradni akor szárnyra kelt anyira elborította a levegő eget, hogy a nap sütését meghomájosíttotta, úgy látszót, mint valamely fölleg, mely pusztító ellenséget az emberek több ízben gátolták, hogy továb ne szaporodjék, de nem lehetett, Hanem az 1750,k Esztendőben Nagy árkot ástak az egész város népét kiszollították, gyermekek, aszonyok, lányok, emberek, rósz kolompokkal vas lánczokkal, Zörgésekkel nap fel kőlte előtt hajtották a kiásot árokba, mert addig míg a harmat fel nem száradt szállani nem tudott, csak ugrált mint a prűcsők, és miután akiásot árokba bélé ugrált, tő Idei letemették, az őregeb emberek álitása szerint, hogy ha megfogtak kőzűllők egyet, és megölték megolvastak benne százígvaló tojást is, nézték hogy a mint a porban a szántó földön ugrált bele tojt, és a tojása 3madnapra már kikelt, és kétnapmulva már szállos volt, észt nevezték nagy sáska járásnak. 1781 be ismét kiütött ezen pusztító ellenség, Míntszenthelysége32 tájékán de a kőrülbelőllévő tájakról ide halytották az embereket, és szintén árkot ástál abba halytottak s földel letemették. 1780ba Nyűgöt felőli jőt egy fekete fölleg Junius 1 Óikén oly iszonyú széllell és égi csattogással minden eső nélkül hogy az akkori emberek sem az előtt sem azutan még nem is láttak és hallottak, 1792ben Szeptern 6.7.8.9.10.11.12. napján voltak azon nevezetes égi csattogások és menykőhullások melyet az akori emberek még írásból sem olvastak, így kezdődött az Iső nap nyűgöt felől jőt egy fekete felhő, nagy vilámlással es csattogással, menykőhullással és kevés esővel, az kisement a határból márjőtamásik, szörnyű robajjal, ezen robajnak szűnte sem élyel sem nappal nem volt egy hétig, s mindig napnyugot felől jőt a felleg, sok embereket, jószágokat s épületeket bogjákat ütött meg a villám, s a többek közt a városban elsőb a biliczai33 lovát a tanyáról haza felé jőteben, az után a szőllők mel a Szeder Ferenez juhászat Németh Istvánt 9 darab juval együtt, ki is azonnal meghalt és a legutolsó napon naplement előtt fél órával, a tiszta levegő ég míndenűt, tiszta veres volt, mintha tüzzellett volna háborítva, s ez útán nem volt látható tőbbnapokon az a ítélett, és az emberek a világ végezeterői gondolkoztak, de a napnak lenrenése után, a veresség elmúlt, 1794ben sémi sem termet, sémi eső nem volt sem harmat, nem járt csak a sok szélvész és ekor a kővetkező évben oly szűk idő járt lett, hogy az emberek kényteleníttettek túlakurczán gyekén tővet ásni melyet belengyének neveztek és ászt megszárították, megtörték, igy pogácsának megsűttötték így táplálták sok szegény emberek magokat, és a kővetkező évben a Császár osztott ki vetni valót búzát árpát alakosoknak, 1800,k Esztőben oly hidegidőjárt mégnyáron által is, hogy az emberek mind a takaráson mind a nyomtatáson a felőltött szűrt magukhon kötözték, s úgy dolgoztak, igen szűktermés volt, 1811,1812,1813, mind igen nevezetes szűk esztendők voltak 32 Mindszent község 33 Beliczay 267
