Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Szentes várossának leg régibb időtől fogva történt állásait, mutatja elő (Csák Lajos-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 40 fizettek; kocsisnak úgy fogtak meg sok fiatal gyerköczött az útczán, vagy ha oda ment bámészkodni, bizony el vitték, se irgalom, se kegyelem nem volt Csák Lajos. 1915. 1916 év termésre igen változó volt, partossabb földek, mint Dónát, Királyság itt csak termett jó fél termés, de a laposabb földeken sok helyen semmi termés nem volt, mert már télen is tavaszon is sok esők jártak, és az eső miatt nem tudták sok helyen még be vetni se a földeket, de még ha vala hogy be munkálták is, az eső víz azt is tönkre tette, búzából termett a partossabb földeken 4-5 mázsa, holdján, árpa 5-6 m. kukoricza is a java adott 50-60 vékát holdja. Minden féle gabonának makszímálva volt az ára, búza ára volt 41 korona árpa 32 kor kukoricza 22.50 fii. csövesen és ez a mint száradt minden hónapban 1 koronával több volt az ár. minden féle gabonával az állam rendelkezett, magánosok csak igazolványra vehettek a termellőtől búzát, vagy árpát, de csak anyit, a mit a hatoság kiszámított neki újig Augusztustól kezdve, mindenki csak igazolványra őrölhetett a malomba kiszámítottak minden személyre 10 kilo búzát egy hónapra, csak az emberekre 18 kilót, ennél többet nem szabad volt megörni. azért voltak az igazolványok október elején minden házat és tanyát be jártak a rekvírálók, ezek kiszámították hogy menyi kell újig kenyérnek, és vetni, a fölösleget le foglalták azonban az eredmény kevés lett, és Deczemberben szigorúbb rekvirálás lett el rendelve, ekkor katonákkal jártak, meg nézték, és fel is mérhették azonban így is nem sok eredmény volt, azután meg behivatták a termellőt és el kellet számolni, hogy hová tette, vagy adta el a nyári termést, rekvíráltak szalmát, szénát, ezt be kellet szállítani az állomás mellé az után megfizettek érte de nem nagy árt. általában mindennek nagy ára volt, pl. 1 pár csizmáér kértek és adtak is 160-200 koronát, késsöbb talpbört nem lehetett kapni, mert az állam lefoglalta a katonák részire, fódoztatni csak úgy lehetett, ha vittek neki valót, ócska talpot minden féle gúnya és ruha nagyon drága volt, Petroléomot nem lehetett a botokba kapni, és ez által sok helyen előszedték a zsíros mécset, azzal világítottak, vagy pedig gyertyával de az is nagyon drága volt, Deczemberbe osztották ki petroleum jegyet erre kapót volna minden család egy litert egy hónapra, de soknak nem jutott belölle czukor jegyet is osztottak, egy hónapra egy személyre 1/2 kilót számítottak de ezt is sokan nem kaphatták, mert nem jutott. 1 Ferencz József meg halt ez év Nov. 26ikán 86 éves korában Az uj királyt IV Károlyt meg koronázták Budapesten Deczember 30ikán nagy ünnepséggel, Szentesről többen föl mentek a koronázásra. 1916. évben nagyobb részt be szedték a réz üstöket hadi czélokra általában minden féle fémet át kellett adni a fém átvételi bizottságnak, csekély árt fizettek érte. általában minden féle tekintetbe sok bú és bajjal kellett ezt az évet is küzdeni, Csák Lajos. 1916. 1917 évben búza termett közönségesen, 5-7. mázsát holdja, árpa 4-5 mázsát, kukoricza sok helyen semmi, puhább fajta földeken termett fél termés, télen hó kevés volt, tavasszal voltak esők, de a nyár száraz volt, gyep széna sok termett és jó mert jól száradt le ezért nagyon drága. 1 kocsira való gyepszénát 200 koronáér lehetett venni, ősszel is száraz idők jártak, talló földeket sok helyen nem tudták ________________________________________________Csák Laios-féle változat 1 73
