Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Szentes várossának leg régibb időtől fogva történt állásait, mutatja elő (Csák Lajos-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 se lehetett menni akkor osztán három ujnyi vastag csirás búzát lehetett le húzni, roll a, de ekkor is sokat bele taposott az ember a szűrübe, a vontatok is mind ki csírádzottak úgy össze fogta a csíra hogy nem lehetett szijjel széni szénavágoval vágták négy felé a tetejít a vontatónak, úgy bírták széjel szedni ekkor nevezték el a kereskedők a búzát bajúszos búzának, Augúszba vöt olyan eső a városba hogy hún a küszöbb alacsonyan vöt, az épületekbe be folyt több helyen, a kamrákbúl a gabonát ki hordták mert a viz ott is fel vette, de útak is votak olyan roszak hogy a gabonát nem bírták takarítani haza a lapístoi útón sok helyt lehetett látni hogy a tehernek hun felit hún többet le rakták az úton, 1879be Tavasszal sók esőzések voltak, nagy ár viz vöt, a kényszer múnka ki vöt rendelve, a kormány katonaságot is rendelt a gátat töteni, nagy északi hideg szelek futták Márcziúsba anyira meg rongálta az áradás a széllel együtt a gátakat, hogy a várost is kezdték már védeni, a lapájabb helyeken mentő csónakokat alkalmaztak a városba, szükség esetére, hogy ha a veszély be következik lehessen menekülni a magossabb helyekre. Ebbe az évbe Márcziúsba öntötte el Szeged várossát az árvíz, sok ezősések votak ebbe az évbe, de nem volt hasznos, mert a termés nem olyan bőven lett búza kevés néhol közönségesen termet, árpa zab jobban fizetett, a kukoricza is ki fejlődött annyira hogy közönséges termést adott, a széna takarításra rósz idők jártak, nem is lett jo széna se az anya széna se a sarjú, mert ki rendén ki vontatóba ki meg bogjába rohadt még a Gabona ár fel emelkedett 10 fr 11,12,13,14 fra a búza, árpa 4 fr kúkoricza 5ödfél frig, tavaszai 1880ba Közönséges termés lett míndenbűl széna nem a leg jobb lett, árvíz ebbe az évbe is vöt a kényszer múnka ekkor is ki vöt rendelve, ebbe az évbe Karácson napján oly melegvot, ho még a méhek is jártak, 1881be, Az elelye lágy volt, de azután fagyott, holett lehetett szánkázni, tavaszszal rendkívüli sok esők voltak, a told árja olyan fent vöt, hogy a a kapások csak gödröt vájtak a kapával a kukoricza földön, azútán nád csüvön ittak, sok helyen fel fakadozott a viz, még nagy tökén is votak olyan helyek hogy a fakadó viz sok kárt csinált gyekenyék kezdtek nyönni olyan helyeken, a termés közönséges lett, a búzának jo ára volt 10 frtol 12 frm, mázsája az árpa 6 fr kúkoricza 6,7, frtig volt a Szetsényi Kongo60 útat ebbe az évbe készítet el, 1882 Búzára nagyon jo termés volt, szép búzák lettek piros tele szemű, árpa kúkoricza közönségesen termett, a búza ára újkor 9,10 frig állott de kevés ideig azútán 8 filed árpa 4 fr 30, 40 xráj kokoricaís igen ott állott, 1883ba közönséges termés vott búzára árpára kúkoriczára a szénana takarításra rósz idő lett, a búza 5 és fél köblöt adott hold számra az árp 5 köblöt 1884 A termés a búzára az elebihez hasonló, árpa kukoricza is közönségesen termett, a mihekre jo világ vöt jól mizeltek, még unoka rajok is lettek, jók Augúsztúsba, [A Megye házebbe az évbe készült el,]61 1885be A búza termés középszerű lett de árpa igen kevés lett mert a szárazságtól nem tudott jól ki kelni, kukoricza közönségesen termett, ebbe az Krónika meljis Szentes városának... 60 Széchényi út (mai Csongrádi út) kikövezése 61 [ ] utólagos beszúrás az eredetibe 162
